 |
1. ábra A TextLib szerverek kapcsolatai
A magyarországi könyvtárügyi fejlesztések és a TextLib
| Gräff Zoltán – Téglás György – Thék György |
Annak a kölcsönhatásnak, amelyben a hazai könyvtárügyi fejlesztés jelentős projektjei és a számítógépes könyvtári rendszerek egymás létrejöttét és fejlődését serkentik, a TextLib is az egyik résztvevője. A számítógépes rendszert üzemeltető könyvtárak számára a MOKKA, az ODR vagy a Köztaurusz munkát könnyítő, illetve új feladatokat magában hordozó léte és működése lehetőség és kényszer is.
A Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Gyulán, 2005. március 31-én és április 1-jén zajlott Országos TextLib Szakmai Tanácskozás második napján a rendszer fejlesztésének olyan kiemelt jelentőségű állomásairól számoltunk be, amelyek mindegyike a hazai könyvtárügyi fejlesztés jelentős projektjeihez kötődik. Ez volt az a fonal, amelyre a három eltérő témájú előadás (Gräff Zoltán: A TextLib szerverek linuxos verziói, Thék György: A TextLib-MOKKA kapcsolat, Téglás György: A Köztaurusz alkalmazása a TextLibben) felfűzhető, így lett több fejlesztésnek közös kiindulópontja és végcélja a Linux, a MOKKA és a Köztaurusz.
Az ügyfél-kiszolgáló felépítésű számítógépes könyvtári rendszerek szerveroldali erőforrásigénye egy átlagos méretű könyvtárban nem haladja meg a DOS rendszerű gépek által kínált lehetőségeket. Két tényező teszi mégis indokolttá a modern operációs rendszerek alkalmazását:
A többfeladatos (multitasking) operációs rendszerek kézenfekvő segítséget jelentenek mindkét plusz teljesítésében. A Linux kiválasztásának egyéb okaira pedig később még visszatérünk.
A TextLib-MOKKA kapcsolat - az intézményen kívüli sokféle kapcsolat egyike - kiépítése akár kötelező feladatnak is tekinthető [1]. A MOKKA mint rekordforrás és mint közös adatbázis egyaránt kezelhető könyvtári rendszeren kívüli eszközökkel. A TextLib azonban nem éri be ezzel, rendszeren belüli eszközökkel valósítja meg a MOKKA-ban történő keresést, a kiválasztott rekordok átvételét és a saját rekordok közös adatbázisba küldését is. Már itt a bevezetőben megjegyezzük, hogy a külső forrásból keresés után történő adatátvétel nemcsak a MOKKA-ból, hanem bármilyen Z39.50 szabvány szerinti adatforgalomra képes adatbázisból, és valamennyi TextLib adatbázisból is lehetséges.
A TextLib és a Köztaurusz kapcsolata nem állandó adatforgalmon alapul. A Köztaurusz adatbázis egyszeri TextLibbe töltés után a rendszer részévé válik, és a már meglévő tárgyszórendszerek melletti pluszként járul hozzá a tartalmi feltáró munka tökéletesebbé tételéhez. Egyedülállóan érdekes jellemzője a TextLibbe integrált Köztaurusznak, hogy a könyvtári adatbázisban a tárgyszavazás nélküli azonnali keresést teszi lehetővé, ha a Köztaurusz kulcsszó, és a bibliográfiai rekord ugyanazzal az ETO kóddal van ellátva.
Az egyes gyártók által sugallt leegyszerűsítő állásponttal szemben nem az operációs rendszer a legfontosabb a számítógépre telepített programok közül. Előbbre valók azok az alkalmazások, amelyekkel a tényleges számítógépes munka folyik. Adódik tehát, hogy az operációs rendszer kiválasztását az alkalmazások szabta követelmények tökéletes teljesíthetősége határozza meg. A könyvtárakban használt sokféle rendszer, a közöttük lévő és a külvilággal tartott kapcsolatok szerteágazó volta indokolja a többfeladatos operációs rendszerek immár évtizedes előretörését. Nem a "szemet gyönyörködtető" megjelenés tehát a lényeg, és főként nem a kiszolgáló feladatokat ellátó programok esetében, hiszen ezek elindításuk után automatikusan teszik a dolgukat, és többnyire rájuk sem kell nézni.
A Linux széles körben ismert előnyei (stabil, jogosultságok beállításával szabályozhatóan többfelhasználós, többfeladatos, távolról menedzselhető, jól automatizálható, korszerű memória- és lemezkezelés, USB, pen drive és mindenféle egyéb hardvereszköz kezelése) mellett emeljünk ki kettőt, amelyek fokozottan érdemesítik a könyvtári világ figyelmére:
A TextLib rendszerhez immár három szerver tartozik, az adatbázisszerver, a WWW szerver és a MOKKA szerver. Mindháromnak van linuxos változata, az első kettőnek pedig DOS-os is.
Elkerülhetetlen velejárója az operációs rendszer cseréjének a könyvtári rendszer cseréje? Elkerülhetetlen velejárója a könyvtári rendszer cseréjének az adatbázis konverziója [2]? Nem és nem.
A TextLib adatbázisszerver linuxos változata egy "másik" operációs rendszeren futó TextLib, amely azonban konvertálás nélkül használja az "egyik" operációs rendszeren készült adatbázist. Azért lehet ez így, mert a linuxos TLSRV két fontos követelménynek is eleget tesz:
Az adatbázis konvertálás nélkül, egyszerűen másolással kerülhet át, mivel amit a linuxos TLSRV vár, az azonos azzal, amit a DOS-os készített. Az új szerver használatához csupán egy scriptet kell még lefuttatni, amely a szükséges hozzáférési és használati jogokat állítja be.
A program magától értetődően kihasználja azokat az előnyöket, amelyeket a Linux nyújt. Emiatt
A linuxos TLSRV felülről kompatibilis elődjével, így a munkaállomásoknak csupán az új hálózati cím (IPX vagy IP) ismeretére van szükségük, egyebekben - a több ezer rekordot érintő keresések, rendezések, nyomtatások stb. lefutásának sebességnövekedését kivéve - a szerver cseréje észrevehetetlen.
A működésben megkövetelt azonosság a TLWWW DOS-os és linuxos változatánál ugyanúgy követelmény, mint TLSRV esetében. A böngészőprogramban figyelve semmi különbséget nem lehet észrevenni, az érkező HTML lapok azonosak. A rendszerek azonban alapjaikban eltérnek, hiszen a TLWWW DOS változata egyetlen program, míg a linuxos három részből áll: a világszerte közkedvelt Apache HTTP szerverből,2 a saját készítésű TLWWW-ből, amely TLSRV-vel tartja a kapcsolatot, és egy szintén saját fejlesztésű ún. CGI programból3 (tlwww.cgi), amely a kettő közé ékelődik.
A hármas tagolódást a kapcsolatok bonyolultsága indokolja. Az Apache HTTP szerver az internet felől korlátlan számú böngésző korlátlan számú kérését szolgálja ki. Ezek tlwww.cgi-n keresztül a TLWWW-hez jutnak, amely állandó kapcsolatban áll TLSRV-vel, csakúgy, mintha egy TextLib munkaállomás lenne. A böngészőben indított keresés TLSRV-n zajlik le, a keresés eredményéből a TLWWW állítja össze a válasz HTML lapokat, amelyek tlwww.cgi-n, majd az Apache-on keresztül jutnak vissza az érdeklődő böngészőjére.
A TLMOKKA elkészítésének célja a TextLib és a MOKKA közvetlen kapcsolatának megteremtése volt. Egy Z39.50 ügyfélprogram azonban nemcsak egy, hanem akárhány kiszolgálóhoz kapcsolódhat, érthető módon, de nem bonyodalommentesen bővült a TLMOKKA feladatköre. A jelenleg ismert és TLMOKKA segítségével lekérdezhető Z39.50 szerverek a MOKKA, az OSZK, az ODR és a DEENK. A TextLib WWW szerverek elérése ugyan nem Z39.50-en keresztül, de szintén a TLMOKKA feladata. Összegezve: a TLMOKKA alkalmazásával a TextLib képes bármely Z39.50 szervert működtető adatbázis és minden TLWWW lekérdezésére.
A TLMOKKA programnak nincs DOS változata, ugyanis az alapjául szolgáló fejlesztőkészletnek (YAZ Z39.50 toolkit) 4 sincs.
A TLMOKKA-nak három arca van, mivel három különböző szerverrel képes kapcsolatba lépni.
Arccal a TextLib adatbázisszerver felé
A TLMOKKA a TextLib adatbázisszervernek egy speciális munkaállomása, és mindketten közvetítő szerepet játszanak a könyvtárosi munkaállomás és a keresés célállomása között, a kérés kezdeményezésekor és az eredmény eljuttatásakor is.
Arccal a Z39.50 szerverek felé
A TLMOKKA a Z39.50 szerverek szempontjából egy Z39.50 kliens. Feladata azonban nem problémamentes, mert a Z39.50 szerverek működése nem azonos. Hogy az eltérő kezelésmód ne a felhasználóra rójon többletterheket, a TLMOKKA-ba beépítettük a felismerhető és eltüntethető különbségek kezelését. Nézzünk meg néhány problémát részletesen is!
Keresés cím alapján
Keresés ISBN alapján
Figyelembe nem veendő jelek kezelése
Megoldások: TLMOKKA a problémák kezelése érdekében
Arccal a TextLib WWW szerverek felé
A TLMOKKA a TextLib WWW szerverek szempontjából olyan, mint egy böngészőprogram. A lekérdezés HTTP/1.0 protokoll alkalmazásával folyik, a válasz azonban nem HTML, hanem egy speciális, a TLMOKKA-nak jobban megfelelő formátum. A TextLib WWW szerverek lekérdezésekor a Z39.50 szervereknél felsorolt problémák és hibák nem fordulhatnak elő. A teljes címre történik a keresés, a névelő nem számít, az ékezetes betűket korrektül kezeli, az ISBN-t a dokumentumon leírt módon kell megadni akár csonkoltan, akár nem, és a figyelembe nem veendő jelek is nyugodtan szerepelhetnek a keresőkérdésben.
A háromféle szervernek a helyi hálózattal és az internettel tartott sokféle kapcsolatát az 1. ábra foglalja össze.
|
1. ábra A TextLib szerverek kapcsolatai
Amikor áttekintjük azokat az előírásokat, amelyek teljesítése feltétele egy könyvtár és a MOKKA valamilyen könyvtári rendszeren keresztül megvalósuló adatkapcsolatának, akkor a kapcsolat mindhárom résztvevőjével szemben támasztható követelményeket tekintetbe kell vennünk. A három érdekelt közül kettő, a könyvtár és a könyvtári rendszer számára definiálva vannak a feltételek [3],5 míg a MOKKA számára nem.6,7 A könyvtárnak az együttműködésben nem egyszer és örökérvényűen, hanem folyamatosan teljesítendő, és egyrészt a könyvtári rendszerben, másrészt a MOKKA adatbázisában ellenőrizhető feladata, hogy az általa készített bibliográfiai leírások megfeleljenek a MOKKA rögzítési utasításában foglaltaknak. A könyvtári rendszernek a csak részben ismert feltételek szerinti alkalmassága szintén nem megváltoztathatatlan, hanem verziófüggő. Tehát a háromoldalú kapcsolatrendszer bármelyik résztvevőjének megfelelősége csupán szükséges, de nem elégséges feltétele a MOKKA-csatlakozás létrejöttének. Ezért a "MOKKA-kompatibilis szoftver" 8 vagy a "bizonyítottan alkalmas a MOKKA rendszerhez való csatlakozásra" 9 valójában értelmezhetetlen kifejezések.
Ilyen körülmények között tehát azt a kijelentést, hogy a TextLib vagy bármely más számítógépes könyvtári rendszer alkalmas a MOKKA-kapcsolatra, kizárólag a folyamatos teljesítés igazolhatja. A következőkben vázoljuk a TextLib mindazon képességeit, amelyek a fejlesztők szerint elegendők a MOKKA-kapcsolat megvalósításához.
A bibliográfiai feltáró munka ellenőrzésére vagy helyettesítésére mindazon adatbázisok alkalmasak, amelyekből rekordok tölthetők le, majd szükség szerint a saját adatbázisba tölthetők át. A TextLibben erre a feladatra szolgáló eszközt a 2. ábra mutatja.
 |
2. ábra Távoli keresés a TextLibben
A távoli keresésbe bevonható bármely Z39.50 szervert és az összes TextLib WWW szervert működtető adatbázis. Ez utóbbi csoportból a közérdeklődésre számot tartó megyei könyvtárakat választottuk ki, így a "Hol" mezőben felsorolódó nevek jelenleg a következők:
A kereséshez használható mezők készletét a feldolgozó könyvtárosi munka kívánalmai határozták meg, a lista igény szerint természetesen bővíthető. A keresőmezők kitöltését a "CCL" mező automatikusan követi (2. ábra), vagyis a kézzel beírtakból a program elkészíti a CCL szintaxisnak megfelelő keresőkérdést. Fontos jellemzője a rendszernek - ahogy "A TextLib-MOKKA kapcsolat" című fejezetben erről már szóltunk -, hogy ismeri és tekintetbe veszi a különböző távoli adatbázisok eltérő keresési szokásait. Így például a keresőmezőbe kötőjelekkel tagoltan írt ISBN-t a "CCL" mezőben már a MOKKA kezelésmódjának megfelelően, tagolatlanul láthatjuk (3. ábra).
 |
3. ábra Példa a MOKKA igényének kiszolgálására
A 2. ábrán elkezdett keresés eredményét a 4. ábrán látható ablakban nézhetjük meg.
 |
4. ábra A távoli keresés eredménye
A kiválasztott rekordot a saját adatbázisba tölthetjük. Az indokolatlan ismétlődések elkerülése érdekében a betöltés során a rekord egészét és a besorolási adatokat külön-külön is összehasonlítja a rendszer a fogadó adatbázisban találhatókkal. Az összehasonlításban azonosnak bizonyult adatelemek megkettőződését a program megakadályozza, bizonytalan esetben (pl. névazonosság, de egyéb adatok hiánya) a felhasználó dönt az egyediségéről.
A rekordok idegen adatbázisból történő átvételére alkalmazott módszer láthatóan hasonló a "fogd és vidd" megoldáshoz, bár kevéssel több annál, de a többlet kimondottan szükséges az adatbázis egyediségének és egységességének megőrzése érdekében.
A TextLib CWI, PC-852, ISO-8859/2 és Ansel kódolású rekordokat egyaránt képes fogadni. Betöltéskor a rendszer az érkező rekordok elemzésével automatikusan állapítja meg a karakterkonverzió helyes módját.
A TextLib hiánytalanul támogatja azon könyvtárakat is, amelyek munkájukkal rendszeresen hozzájárulnak a magyarországi közös katalógus építéséhez. A könyvtár oldaláról nézve a feladat nagyon egyszerűen összefoglalható: az elkészült bibliográfiai rekordokat exportálni kell a MOKKA-ba. Ez a tevékenység természetesen számos apró részletre bontható még akkor is, ha ezen a helyen a felküldött rekordok fogadásával nem foglalkozunk.
A TextLib kizárólag akkor enged rekordokat a MOKKA-ba küldeni, ha
Szintén az alapbeállításokhoz tartozik, de nem csak a MOKKA miatt szükséges annak rögzítése, hogy a bibliográfiai leírások elkészítése milyen részfolyamatokra tagolódik. A TextLib megengedi szétválasztani a formai feltárás, a tartalmi feltárás és a kivonatolás műveletét. (Egy olyan könyvtárban, amelyben a dokumentumok feldolgozása egyszemélyes feladat, szükségtelen és mellőzhető a tagolás.)
A bibliográfiai leírás elkészítésén túl az állományadatok (példányok) léte is feltétele a MOKKA-ba küldésnek. Amikor az összes felsorolt kívánalom teljesül, a rendszer egy dátum beírásával jelzi, hogy a rekord küldésre kész. Ettől a pillanattól az export végrehajtható, mégpedig mindössze egyetlen egérkattintással vagy billentyűnyomással. Amennyiben a MOKKA adatbázis válasza a rekord sikeres megérkeztét mutatja, a dátum törlődik, és egy másik mezőbe beíródik a felküldés dátuma. Ha bármilyen okból sikertelen a küldés, akkor a készre jelentés dátuma természetesen megmarad, és mellé kerül egy hibaüzenet is. A rekordok elkészültét jelző automatizmus kiiktatható, egyszerűen úgy, hogy a bibliográfiai leírás elkészültekor a könyvtáros tölti ki a dátum mezőt. Ez esetben tetszőleges rekord exportálható.
A munka nyomon követése céljából a küldhető és az elküldött, valamint a sikertelen próbálkozásokban érintett rekordok egy-egy kereső műveletben összegyűjthetők, egyszerű tehát az újraküldéssel próbálkozni.
A rendszeren belüli eszközök csak a rekordok egyenkénti küldését engedik meg. Egy Linuxra készített parancssori program viszont tetszőleges méretű találati halmaz összes rekordját képes egy műveletben a MOKKA-ba exportálni. E két megoldás alkalmazásával az egyszeri nagy tömegű, és a folyamatos munka során képződő kisszámú rekord exportja egyaránt megoldható. Akár az egyenkénti, akár a tömeges küldést választjuk, a HUNMARC rekordok kódkészlete az Ansel lesz.
A TextLibből küldött rekordok tartalmazzák azt a hivatkozást, amely lehetővé teszi, hogy a MOKKA-ból az aktuális kölcsönzési információk megtekintése céljából azonnal át lehessen lépni a küldő adatbázisába. Jelenleg a MOKKA-ban nincs textlibes könyvtárból küldött rekord, a MOKKA tesztváltozatában - amely kifejezetten a MOKKA-ba küldés kipróbálására készült - azonban van.10
A TextLib 1994, azaz gyakorlatilag a rendszer kibocsátása óta tartalmaz tezauruszkezelést. A tárgyszavazáshoz használható lexikai egységek már ennél a kezdetektől fogva létező megoldásnál:
A Köztaurusz integrálása előtt a rendszerben - a különféle igények kielégítésére - háromféle tezaurusz lehetősége volt adott:
A tezauruszokban szereplő tárgyszavak alapján történő bibliográfiai keresések kihasználták a tezaurusz kapcsolati mezői adta lehetőségeket, azaz megtalálták a keresett bibliográfiai leírásokat akkor is, ha keresőszóként nem a dokumentum tárgyszavazásához felhasznált deszkriptort, hanem annak szinonimáját adta meg a keresést végző személy, továbbá megtalálták ezek bármelyikének (generikus és partitív) alárendeltjével tárgyszavazott bibliográfiai leírásokat is, tehát valójában már korábban is kényelmes és sokoldalú lehetőségeket nyújtottak a természetes nyelvi tematikus keresésekhez.
2000-ben megjelent és hozzáférhetővé vált a Köztaurusz, amely kifejezetten közművelődési könyvtárak átfogó tezauruszaként készült. A természetes nyelvű információkereső nyelvek használata iránti olvasói igények szükségessé, a Köztaurusz hozzáférhetősége lehetővé tette a TextLibbe integrálást.
A TextLib közművelődési könyvtárak körében való elterjedtsége azzal az előnnyel is kecsegtetett, hogy - ha a Köztaurusz-használat, azaz a bibliográfiai leírások Köztaurusz-tárgyszavakkal történő ellátása általánossá válik - egységes, ismert fogalmi rendszer keresőkifejezései alapján a Köztaurusz alapú keresés is általánossá válik.
Mindezek alapján döntött úgy 2001-ben a TextLib Egyesület (a TextLibet használó könyvtárak egyesülete), hogy megbízza az InfoKer Szövetkezetet a Köztaurusznak a TextLib rendszerbe integrálásával.
Ungváry Rudolf a következő fenntartásokat fogalmazta meg a könyvtári rendszerekben alkalmazott tezauruszkezeléssel kapcsolatban [5]:
A tezauruszkezelést tartalmazó könyvtári rendszerek tezauruszkezelő része
A nyomtatott tezauruszra továbbra is szükség van, mert:
Ezek jelentették a kihívást, hogy lehetőleg olyan formában valósuljon meg a Köztaurusz TextLibbe integrálása, amely a fenti problémák lehető legszélesebb körét eliminálja, vagyis:
A TextLib HUNMARC import programját (HM_VESZ.EXE) felkészítettük a tárgyi kifejezések kezelésére, fogadására.
Az Ungváry Rudolf által rendelkezésünkre bocsátott RELEX tezauruszkezelő programrendszer export moduljának alkalmas paraméterezésével a Köztaurusz-adatok HUNMARC-ba exportálását úgy végeztük, hogy a lexikai egységekhez kapcsolt ETO-jelzetek a 750-es almezőbe exportálódjanak. Ennek célja az volt, hogy még akkor is lehessen tezauruszkulcsszavak alapján bibliográfiai leírásokat keresni (és főleg találni!) az adatbázisban, ha azok tételei nincsenek ugyan feltárgyszavazva a Köztaurusz lexikai egységeivel, de ETO-jelzetekkel el vannak látva. Megjegyzendő, hogy a Köztaurusz lexikai egységeinek ETO-jelzetekkel való ellátottsága jelenleg még messze nem teljes, így a tezaurusz lexikai egységeihez kapcsolt ETO-jelzetek alapján történő keresés indokolatlanul gyakran lesz eredménytelen.
A Köztaurusz lexikai egységeinek (LE: deszkriptorok/nemdeszkriptorok) az 1. táblázatban látható adatmezői kerültek be a TextLibbe.
1. táblázat
A Köztaurusz lexikai egységeinek adatmezői a TextLibben
| Az adatmező | ||
| neve (MSZ 3418-87) | hívójele HUNMARC-ban | címkéje TextLibben |
| vezérdeszkriptor | 150 $a | Kulcsszó |
| "lásd" utalás | 450 $w x | Deszkriptor(L) |
| "helyett" utalás | 450 $w y | Szinonima(H) |
| "lásd ÉS" kapcsolat | 450 $w s | Lásd És(LÉ) |
| "helyett ÉS" kapcsolat | 450 $w t | Helyett ÉS(HÉ) |
| "lásd VAGY" kapcsolat | 450 $w u | Lásd VAGY(LV) |
| "helyett VAGY" kapcsolat | 450 $w v | Helyett VAGY(HV) |
| fölérendelt | 450 $w g | Fölérendelt(F) |
| alárendelt | 450 $w h | Alárendelt(A) |
| totum, egésze | 450 $w f | Befoglaló(T) |
| pars, része | 450 $w k | Része(P) |
| előfeltétel, kiindulás | 450 $w r | Oka(E) |
| rezultáns, következtetés | 450 $w p | OkoZata(R) |
| rokonsági kapcsolat | 450 $w m | Mellérendelt(X) |
| lásd még más értelemben | 450 $w l | Lásd Még(=) |
| ETO-jelzet | 750 $a | ETO |
| Megjegyzés belső használatra | 667 $a | Rendszer mj |
| Megjegyzés a LE forrásból | 670 $a | Forrás |
| Megjegyzés a LE történetéről | 678 $a | Történet |
| Magyarázó szöveg | 680 $a | Megjegyzés |
| Megjegyzés a LE használatáról | 687 $a | Használat |
Ahhoz, hogy az adatmezők mindegyikét fogadni legyen képes a rendszer, a korábban a rendszer adatmodelljében nem szereplő mezőket (elsősorban az oksági kapcsolatot reprezentáló mezőket és a különböző megjegyzéseket tartalmazó mezőket) a rekordszerkezet részévé kellett tenni.
A Köztaurusz-cikkek bevitele és/vagy módosítása az 5. ábra szerinti képernyő adatainak kitöltésével történik. Mint látható, valamennyi adatmező egyetlen ablakban kezelhető.
 |
5. ábra Köztaurusz-rekord bevitele: "fenyő"
Az ablak mezői jól láthatóan 5 részre tagolódnak:
Kakukktojás a [Lásd Még] (más értelemben) mező, amennyiben - bár a nemdeszkriptor-mezők között szerepel - ezt csak a mező neve indokolja; más értelemben való használatra utaló hivatkozása ugyanis mind nemdeszkriptornak, mind deszkriptornak lehet.
Az azonosító és a megjegyzésmezőkbe billentyűzéssel lehet adatot rögzíteni, az összes többi mező Köztaurusz-rekordokra hivatkozó mező, ahová vagy meglévő Köztaurusz-rekordot lehet választani, vagy egy hasonló, üres ablak kitöltésével új Köztaurusz-rekordot lehet definiálni.
A kapcsolati mezők kitöltéséhez a rendszer felkínálja a már létező lexikai egységek betűrendes mutatóját (indexét). Az indexben a megfelelő elemre vagy a kívánt lexikai egység első néhány betűjének begépelésével vagy a navigáló billentyűkkel/egérrel lehet pozicionálni. A rendszer a navigálás közben az index aktuális eleméhez tartozó tezauruszcikket az index ablaka melletti, már ismert ablakban mutatja (6. ábra).
 |
6. ábra "fenyő" fölérendeltjének bevitele: "fenyőalakú"
Az aktuális elem adatai közül a megfelelő kapcsolati mezőre kattintva a kérdéses tezauruszcikk adatait kapjuk a részletező ablakban, és ezzel párhuzamosan az indexben is a részletezett lexikai egység lesz az aktuális.
A fenti traverzálós technikával kényelmesen és gyorsan el lehet jutni a kívánt lexikai egységhez; akár az index ablakában, akár a tezauruszcikk ablakában kiválasztható az aktuális lexikai egység. Ha a szükséges lexikai egység még nem létezik, az index ablakában lévő [Bevitel]-re kattintva eltűnik az index, és egy üres ablakban adható meg a bevinni kívánt új tezauruszcikk. A bevitel és a módosítás során a rendszer ügyel a tezaurusz formai és tartalmi helyességének megőrzésére.
Formai szabályok:
A formai szabályok betartását azáltal biztosítja a program, hogy az adott helyzetben nem engedélyezett mezőket elrejti, így fizikailag teszi lehetetlenné a hibás adatbevitelt. A program tartalmi ellenőrzéseket is végez:
| Kutya | ||
| L | Kutya |
| Állattenyésztés | ||
| F | Mezőgazdaság | <= |
| A |
Ebtenyésztés
Lótenyésztés Szarvasmarha-tenyésztés Mezőgazdaság |
<= |
| Kutya | ||
| F |
Állat
Háziállat |
<= |
| Háziállat | ||
|
F
A |
Állat
Kutya |
<= |
| Kutya | <= | |
| F | Háziállat | |
| Háziállat | ||
| F | Állat | |
| Állat | ||
| F | Kutya | <= |
Valamennyi ellenőrzés az egyes kapcsolati mezők kitöltésekor azonnal megtörténik, így hibás adat nem kerülhet a rekordokba, ilyet nem tárol a rendszer.
A Köztaurusz használatának értelme, hogy a bennük szereplő fogalmakkal, mint a kereséshez rendelkezésre álló fogalmi készlet elemeivel ellássuk a könyvtár számítógépen tárolt állományát.
A szabvány szerint a bibliográfiai leírásokhoz csak deszkriptorok rendelhetők. A TextLib ugyanakkor paraméterezhetővé teszi, hogy akár deszkriptorokat, akár nemdeszkriptorokat fel lehessen használni a bibliográfiai leírások tárgyszavazásánál (ha a könyvtár paramétereinél a [Köztaurusz] mezőre a "csak deszkriptorok" érték érvényes, akkor csak deszkriptorok, egyébként bármilyen lexikai egység választható). Ennek praktikus indoka, hogy egy tezaurusz soha sincs készen, mindig változhat, a fogalmi rendszer is változhat, a deszkriptor-nemdeszkriptor szerepek felcserélődhetnek, és egy könyvtár dönthet (dönthessen) úgy, hogy ennek nem szabad érintenie a már tárgyszavazott bibliográfiai leírásokat.
A bibliográfiai tételek tartalmi feltárására a TextLib-ben jelenleg az [ETO], [TO], saját tárgyszórendszerbeli [Deszkriptor], [Zenei], [Helyismereti] tárgyszó, és a Köztaurusz-tárgyszavakra vonatkozó hivatkozásokat befogadó [Tezaurusz] mezők szolgálnak.
A [Tezaurusz] mezőbe csak a Köztaurusz részét képező lexikai egységeket lehet beszúrni. A beszúráshoz - nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy azt a Köztaurusz karbantartásánál leírtaknál láttuk - a lexikai egységek betűrendes mutatóját adja segítségként a rendszer, mellette az index aktuális elemének megfelelő lexikai egység tezauruszcikkét mutatja. Az aktuális elem akár az index ablakából, akár a tezauruszcikket részletező ablakból kiválasztható, feltéve, hogy egyáltalán kiválasztható (lásd a kiválasztható tárgyszavak körének paraméterezési lehetőségéről az előzőekben írtakat). A navigálási, traverzálási lehetőségek megegyeznek a tezauruszrekordok közötti kapcsolatok építésénél rendelkezésre állókkal. Több tárgyszó a mutatóból való kilépés nélkül az [Ezt is] lehetőség használatával rendelhető a bibliográfiai egységhez.
A megfelelő tárgyszó megtalálásához kellemes segédeszköz a [Keresés] lehetősége, itt ugyanis a lexikai egységekben előforduló szavakra is kereshetünk (így a több szóból álló lexikai egységek között nagy valószínűséggel megtaláljuk a szavakat a várthoz képest eltérő sorrendben tartalmazó deszkriptort is).
Egy könyvtár teljes állományának feltárgyszavazása irdatlan méretű feladat. Nyilván ennek is tudható be, hogy erre a TextLibet használó könyvtárak körében még nem került sor (próbálkozások, elkezdett projektek vannak, teljesen feltárgyszavazott adatbázis még sehol sincs). Ugyanakkor említést érdemel, hogy - bizonyos megszorításokkal - a tárgyszavazási feladat "kalákában" is végezhető lenne. Ha több könyvtár összefogna, és felosztaná - pl. szakjelzetek alapján, vagy bármilyen más, diszjunkt részhalmazokra vezető szempont alapján - a tárgyszavazás feladatát, a munka eredménye a TextLib export-import lehetőségeinek felhasználásával a teljes könyvtári közösség számára hasznosulna.
A [Tezaurusz] keresőmező a Köztaurusz-tárgyszavak alapján történő keresést, a [tárgySzó] mező a könyvtár saját tárgyszórendszerének felhasználásával épülő tezaurusz tárgyszavai alapján történő keresést, a [Zenei tárgyszó] és a [Helyism.tárgyszó] rendre a zenei, illetve a helyismereti tezauruszok tárgyszavai alapján történő keresést, míg a [Téma] az összes hierarchikus osztályozás (tehát a fentiek mellett a különféle jelzetek szöveges megfelelői) szerinti keresést segíti.
A Köztauruszban szereplő tárgyszavak tehát kétféleképpen is segítik a tematikus keresést:
A dokumentumok Köztaurusz-tárgyszavak alapján történő keresése a TextLib könyvtárosi és olvasói felületén is kezdeményezhető. A könyvtáros menüből választhat, hogy a keresés csak a kiválasztott Köztaurusz-tárgyszót tartalmazó (általános keresés), vagy annak tezauruszkapcsolatai mentén elérhető, ekvivalens tárgyszavainak megfelelő dokumentumokat is eredményezzen (egyszerűsített keresés).
Az olvasói keresés mindig az egyszerűsített keresés szabályai szerint történik. A továbbiakban csak az utóbbi, azaz az egyszerűsített (valójában összetettebb, de a kereső dolgát megkönnyítő, egyszerűsítő - innen az elnevezés) keresésről szólunk.
 |
7. ábra A tárgyszó előfordulásai a bibliográfiai rekordokban, az egyik tétel részletezve
A könyvtár paramétereinél megadható - külön a könyvtárosokra és az olvasókra -, hogy a tezaurusz alapú kereséseknél alapértelmezés szerint kell-e a kiválasztott keresőszó alárendeltjei szerint is keresni vagy sem. (Az alárendeltek itt nemcsak a generikus, hanem a partitív kapcsolatok szerinti alárendelteket is jelentik.)
A könyvtári alapbeállítás megváltoztatható az egyszerűsített (vagy az olvasói) keresés indítása előtt: a keresőablak fejléc menüjének "Beállítások" pontjában a default beállítás felülbírálható.
A keresőszónak megfelelő dokumentumok megkeresése:
A keresőszónak megfelelő Köztaurusz-tételekkel ekvivalens ETO-jelzetekkel ellátott dokumentumok megkeresése:
A deszkriptor- és az asszociált ETO-keresés eredményhalmazának egyesítése.
felsőoktatási intézmény LV egyetem főiskola
ferromágneses vékonyréteg LÉ ferromágneses anyag vékonyréteg
Beérkezett: 2005. V. 10-én.
A szerzők az Infoker Számítástechnika-alkalmazási Szövetkezet munkatársai.
 |
Gräff Zoltán György programtervező matematikus.
E-mail: graffz@infoker.hu
 |
Téglás György elnök.
E-mail: teglassy@infoker.hu
 |
Thék György rendszertervező.
E-mail: thekgy@infoker.hu
A cikk a következő címen érhető el:
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4045&issue_id=465