50. évfolyam (2003) 1. szám

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtár*

Takáts Béla
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár

Az interneten elérhető hazai szöveggyűjtemények, elektronikus könyvtárak között viszonylag korán, 1998-ban jelent meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár szolgáltatása. A kizárólag a megyéhez kötődő elektronikus szövegeket elérhetővé tevő szolgáltatás eredményeinek, nehézségeinek közreadása talán kedvet adhat más könyvtáraknak hasonló hálózati szolgáltatások tervezéséhez, elindításához.


* Az OSZK-ban a Digitális könyvtári kezdeményezések c. szakmai napon elhangzott előadás alapján.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtárat (JNSZ-MEK) a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár szolgáltatásaként 1999-ben indítottuk (1. ábra), de előzményei korábbi időkre nyúlnak vissza. A kilencvenes évek elején-közepén, az X.25-ös vonalon elérhető információk között a hálózat használatát oktató tanfolyamok sosem mulasztották el bemutatni a Gutenberg projekt keretében digitalizált és letölthető angol nyelvű szövegeket. Ekkor – Szolnokon legalábbis – még csak csodáltuk ezt a lehetőséget. Amikor azonban 1995-ben a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) is megkezdte szolgáltatását, s kiderült, hogy a magyar könyvtárak számára járható, sőt járandó út lesz az információ- és tartalomszolgáltatás a hálózaton, e rácsodálkozást kérdésfeltevés váltotta fel: mit tehet egy megyei könyvtár ebben a helyzetben?

A kérdés persze formális volt, s a válasz logikus: a megyében keletkező, vagy a megyére vonatkozó művekkel kell foglalkoznunk, mert e dokumentumokat a MEK (vagy később a Digitális Irodalmi Akadémia) valószínűleg soha nem fogja digitalizálni, szolgáltatni. Egy megye, város, község irodalmi, helyismereti értékei azonban ugyanúgy megtalálják a maguk olvasóit, kutatóit, mint az „országos”, nagyobb közönség számára készült és elérhetővé tett alkotások.

A mit után a miként és hogyan kérdésre már nehezebben született válasz.

A szerzői jogi kérdések áttanulmányozása nem sok jóval kecsegtetett. A szerzőkkel való tárgyalás annál inkább: egyetlen megkérdezett sem utasította vissza a lehetőséget, hogy műveivel megjelenjen az interneten, ehhez minden segítséget (műveket, esetleg ezek szövegállományait, önéletrajzot, fényképet) szívesen és örömmel bocsátottak a rendelkezésünkre. Aláírtak egy „adományozó levelet”** (sok esetben egész életművükre kiterjesztve), melyben engedélyezték alkotásaik ily módon történő terjesztését. Ez ugyan jogilag nem fedi le a szolgáltatást, a szolgáltató jóhiszeműségét azonban bizonyítja, bár e féllegális állapot nem sokáig tartható. Látni kell azonban azt is, hogy a publikációs és terjesztési gondokkal küszködő „helyi szerzők” elsődleges érdeke a megjelenés, az elérhetőség biztosítása.


** Alulírott (...) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtárnak [J-N-Sz MEK] adományozom a(z) (...) című dokumentumot/dokumentumokat. Egyben elfogadom a J-N-Sz MEK – alábbiakban leírt – alapelveit a dokumentum felhasználására vonatkozóan. Kijelentem, hogy az adományozással és ezen alapelvek elfogadásával csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát nem csorbítja ezzel a dokumentummal kapcsolatban.

A J-N-Sz MEK, mint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár egyik programja, oktatási és tudományos, nonprofit célokra hálózaton vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti ezt a dokumentumot és egy hagyományos könyvtárhoz hasonlóan megengedheti a J-N-Sz MEK felhasználóinak, hogy elolvassák azt, vagy saját maguk számára másolatot készítsenek róla. A J-N-Sz MEK csak ilyen jellegű felhasználáshoz rendelkezik a dokumentum felett, a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt/tulajdonost illetik.

A J-N-Sz MEK gazdái kötelesek elhelyezni a mellékelt copyright megjegyzést a dokumentum minden közzétett példánya mellett. Ez minden esetben alacsonyabb prioritású, mint a dokumentumban szereplő egyéb kikötések a felhasználásra és terjesztésre vonatkozóan (amennyiben vannak ilyenek). A J-N-Sz MEK üzemeltetői kötelesek törölni a dokumentumot a J-N-Sz MEK állományából, ha kétség merül fel a nyilvános terjesztés jogosságát illetően, vagy ha a szerző/tulajdonos ezt kéri.


A megjelenítés formája, technikája volt a másik fogós kérdés. A szolnoki könyvtárban nem alakulhatott ki e szolgáltatás műszaki, technikai fejlesztésére szakmai műhely, ehhez a személyi feltételek nem voltak adottak (s nem is lehet cél megteremtésük). A HTML-ről, a szerkesztés elveiről és gyakorlatáról annyit tudtunk, amennyit könyvekből, az internetről, kész weblapok forrásainak tanul mányozásából meg lehetett tanulni, amit a KATALIST-en írtak, vagy a szolgáltatás indulása után internetes barátaink jó szándékkal erről súgtak. Szándékunk egy, a böngésző előtt ülve is jól nézegethető/olvasható, főleg a versek esetében az eredeti kiadás formai megoldásait is visszaadó, de ezzel együtt minél egyszerűbb, gyorsan letölthető szolgáltatás kialakítása volt. Persze nem minden sikerült úgy, ahogy terveztük, de a hibáiból tanul a legjobban az ember. Legtöbb gondunk a versek formai megoldásainak megjelenítésével volt. Kísérleteink néha érdekes „eredményre” vezettek (2. ábra), néha viszont a böngésző beállításain (betűméret), vagy a képernyő lehetőségein múlik a pontos, szövegképhű megjelenés.

Az elkészítés folyamatát itt talán nem kell részletesen taglalnom: szkennelés képként (TIF CCITT Fax 3 tömörítéssel), szövegfelismertetés, korrektúra, formázás [Word szövegszerkesztővel], HTML-oldallá alakítás forrásszerkesztővel [egyre inkább Word makró támogatással], illetve a táblázatok már a szövegszerkesztő „mentés weblapként” funkciójával).

Vannak csak képként publikált dokumentumaink is, ezek szöveges elektronikus változatát még nem tudjuk a hálózaton megjeleníteni konvertálási problémák miatt.

Az elektronikus könyvtárban elhelyezett dokumentumok elérése, egy-egy keresett dokumentum megtalálása többféleképpen lehetséges.

  1. A dokumentumok kínálata eleve önfeltáró rendszerű. Belépés után hármas tagolású tartalomjegyzékkel találkozik az olvasó: szépirodalom, szakirodalom és „dokumentumok az interneten” résszel. A szakirodalmi rész mélyebb tagolást egyelőre nem igényel, a szépirodalmi művekhez a szerzők betűrendjében juthat az érdeklődő.
  2. Az alkotók egy részéhez arcképes, rövid bemutatkozás tartozik. A szerző önálló köteteinek elérésén túl az alkotói oldalról elérhetők azok a feldolgozott antológiák, folyóiratok is, melyekben műveivel szerepelt. A tájékozódást összesített betűrendes címmutató segíti.
  3. Lehetőséget tudtunk biztosítani szerverünkön a teljes szövegben való keresésre. Itt találatként – értelemszerűen – az elektronikus könyvtár dokumentumai is megtalálhatók (3. ábra).
  4. Virtuális könyvtárunk dokumentumait TextLib integrált könyvtári rendszerünkben is feldolgoztuk, az elektronikus könyvtár számára külön keresőfelületet készítettünk (4. ábra).

Ez a keresőfelület egy rejtett, a használó keresési ismérveihez 'és' logikai operátorral hozzákapcsolt tárgyszóval biztosítja, hogy a találati halmazban csak a JNSZ-MEK dokumentumai jelenhessenek meg (5. ábra).

 Találat a katalógusban

5. ábra Találat a katalógusban

E rekordok az integrált könyvtári rendszerből HUNMARC formátumban kinyerhetők, áttölthetők, továbbadhatók, bár erre még gyakorlati példa nem volt.

A böngészésen kívül lehetőséget biztosítunk elektronikus dokumentumaink tömörített, rtf formátumban való letöltésére is.

A gyűjtemény használatával kapcsolatban panaszra nem lehet okunk. A havi 300–600 új látogató nagyjából ötszöröse az ugyane dokumentumokat könyvtárunkban ugyanannyi idő alatt kézbe vevő olvasóinknak. Visszajelzések a világ minden részéről érkeznek, könyvtárunk „falai” valóban jelentősen kitágultak.

Az elektronikus gyűjtemény kialakításával, gyarapításával kapcsolatban természetesen felmerül az emberben a kérdés, hogy tulajdonképpen mi is az, amit csinál, minek nevezheti produktumát, mik ezek az elektronikus dokumentumok?

  1. Leginkább egy mű adott kiadása elektronikus változatának szeretnénk tekinteni ezeket a dokumentumokat, de ezzel persze adódnak problémák. Nagyon nagy fenntartással merném csak azt mondani, hogy digitalizált műveink pontos másolatai egy adott kiadásnak, még többszörös korrektúra esetén is. Különösen a régi, helyismereti szakkönyvek esetében nincs erre garancia, mert:
    • a nyilvánvaló sajtóhibák egy részét kijavítjuk, sokszor úgy, hogy észre sem vesszük;
    • a kiadványok hibajegyzéke alapján eleve javítjuk a szöveget;
    • elnézünk dolgokat.
    Mi a teendő, ha egy szerző művének több kiadása is megjelenik? Egyelőre egy ilyen szerzőnk van, s természetesen vannak kisebb különbségek a két szöveg között. Kísérletet tettünk a betűk színeivel ennek jelzésére (lásd: http://www.vfmk.hu/vfek/Irodalom/molnarh_2/udvar.htm). Lehet, hogy korrektebb eljárás a többszörös közlés?
  2. Fel lehet fogni az egészet egy pusztán szöveges keresést biztosító adatbázisnak, tájékoztatási segédletnek is. Ekkor azonban a szolgáltatás dokumentumpótló funkciót nem vállalhat, legfeljebb az eredeti kiadvány képi változatának egyidejű szolgáltatásával. Legkorrektebbnek ezt a megközelítést érzem, bár nagy munka lenne a szolgáltatást így átalakítani.
  3. A szerzői jog új kiadásnak tekinti az ily módon közzétett műveket. Ahhoz, hogy ezt – nem mint tényt, hanem mint minősítést – nyugodt lelkiismerettel vállalhassuk, e tevékenységet a könyvtáraknak is „hivatalos” feladatává kell tenni. Ez elengedhetetlen a „másoláson” túlmutató, a szöveg gondozásához nélkülözhetetlen anyagi és személyi feltételek megteremtéséhez. A tartalomszolgáltatás területén tapasztalható minisztériumi törekvések ebbe az irányba mutatnak, s kulturális örökségünk e szeletének a számítógépes hálózatok világába való beemelésére más lehetőség nem is mutatkozik.

Beérkezett: 2002. VI. 6-án.


Nyomtatható verzió