50. évfolyam (2003) 9-10. szám

Eredeti cim: HE, Shaoyi: Informatics: a brief survey.

Az informatika fogalma

Az Oxford English Dictionary 2000-ben így határozta meg az informatika (informatics) fogalmát: "Az informatika az a tudományág, amely a tudományos információ struktúráját és tulajdonságait (de nem sajátos tartalmát) vizsgálja, továbbá a tudományos információs tevékenység szabályszerűségeit, elméletét, történetét, módszertanát és szervezetét.” Ugyanez évben a President's Committee of Advisors on Science and Technology kissé bővebben: „Az informatika az adatok dinamikus beszerzésének, indexelésének, terjesztésének, tárolásának, keresésének, visszahívásának, megjelenítésének, integrálásának, elemezésének, szintézisének, megosztásának (magába foglalva az együttműködés elektronikus eszközeit) és publikálásának technológiai, társadalmi és szervezeti eszközeit és vonatkozásait kutatja, fejleszti és használja úgy, hogy az információk a társadalom minden rétegéből származó használók javára váljanak.”

Mint egy fiatal és fejlődő tudományág egyre inkább magára vonja az információs szakemberek és kutatók figyelmét. Eredete a múlt század 60-as éveire megy vissza. Először 1965-ben bukkant fel ez a szakkifejezés, az UCLA szimpóziumán. Három évvel később jelent meg egy orosz nyelvű publikáció a Szovjetunióban „Az informatika alapjai” címmel. A 70-es és 80-as években váltakozva használták az informatikát az információtudománnyal. A 70-es évek végétől egyre inkább az egyes szakterületeken alkalmazott információs technológia megjelölésére használták az informatikát (jogi informatika, orvosi informatika stb.). Manapság gyors fejlődése során egyre több témát foglal magába, így például a számítógépes technológiát, információtudományt, információs rendszereket és információs kommunikációt.

Az informatika mint diszciplína meghatározásában kétértelműség figyelhető meg. A informatikát valaha az információ tudományának tekintették, így az információs technológia és rendszerek, az „informatistics”, az „informology” és az „informatilogy” szinonimájának. Az informatikát inkább az információtudományhoz, semmint a számítógép-tudományhoz kötődő kifejezésnek tekintették, mint az információtudomány alkalmazott formáját. Azt is mondják, hogy annak ellenére, hogy lehetősége van meghatározó szerepet játszani az információs társadalom technológiai alapja kialakításában, az informatika még mindig formálódóban van. Saját alapvető fogalmainak kifejlesztésével egyre inkább úgy határozzák meg, mint különféle tudományterületek ötvözetét. Az informatika interdiszciplináris területként bontakozik ki, amely az információ és a technológia természetét tanulmányozza arra összpontosítva, az emberek hogyan hozzák össze e kettőt annak érdekében, hogy előállítsák és menedzseljék (kezeljék) az információt és a tudást.

A fentiekből kitűnik, hogy az informatika mint interdiszciplináris szakterület többet ölel fel, mint egyszerűen csak az információtudományt. Hasonlóképpen az informatika több, mint pusztán számítógép-tudomány. Az informatika interdiszciplináris jellege lehetővé tette, hogy az információ tárolásának, visszakeresésének és terjesztésének szakspecifikus elméleteit és módszereit integrálják az új információs technológiákkal. Ezért az informatika az a diszciplína, amely magába foglalja a szakterületi alkalmazás struktúráit és jellegzetességeit, s olyan tudományágakra támaszkodik, mint a számítógép-tudomány, információtudomány, információmenedzsment, rendszertervezés, matematika, statisztika, kölcsönhatás ember és számítógép között, orvostudomány, nyelvtudomány, lélektan.

Az informatika fő célja, hogy minden megjelenési formájában tanulmányozza az információ természetét. Ezért a világ biológiai, fizikai, gazdasági és társadalmi aspektusai számára kidolgozott információs modellek hozzásegítenek korábban megoldhatatlannak tűnő problémák feldolgozásához. Az ember és a számítógép közötti kölcsönhatás és interfész egyike az informatika legfontosabb területeinek. Hasonlóképpen lényeges eleme komplex számítógépes és kommunikációs rendszerek konstruálása. A rendszerelemzés és -tervezés olyan kérdésekkel foglalkozik, mint prototípusok kidolgozása, kivitelezés, tesztelés, érvényesítés, karbantartás. Az informatikai alkalmazások szoftverjei megkívánják a programozó nyelvek és a szakterület ismeretét.

Az informatika alapvető aspektusa a tudást meghatározni, megszerezni, megosztani és hasznosítani a való világ különböző szervezeteiben. A tudásmenedzsment az informatikai menedzsment kulcskérdése. A társadalmi, etikai, gazdasági, politikai és kulturális vonatkozások sokdimenziós perspektívát nyitnak az informatika előtt. Idekapcsolódik az információpolitika, a kulturális sokszínűség, a társadalmi változások, a szellemi tulajdon, a magánszféra, a cenzúra és az információ szabadságának kérdése. Végül az informatikának foglalkoznia kell azzal is, hogyan lehet ezen a területen alkalmazni az értékelés eszközeit és módszereit.

Az informatikát számos tudomány- és szakterületen alkalmazzák. A cikk példaképpen felsorol néhányat ezek közül, és körvonalazza a rájuk jellemző tematikát, módszertant és alkalmazásokat. A bemutatott szakinformatikák a következők: biológiai, klinikai, fogászati, környezeti, térbeli (geomatics), egészségügyi, jogi, menedzsment-, orvostudományi, múzeumi, neuro-, ápolási, szervezeti, gyógyszerészeti, társadalmi informatika.

Az informatika manapság több kihívással néz szembe; ezek közül a három legérdekesebb az információtechnológia fejlődése, az informatikai oktatás megjavítása, és a többnyelvűség az információmenedzsmentben.

/The Electronic Library, 21. köt. 2. sz. 2003. p. 117–122./

(Papp István)

Nyomtatható verzió