50. évfolyam (2003) 11. szám

Eredeti cim: QUINN, Brian: Overcoming psychological obstacles to optimal online search performance.

Pszichológiai akadályok leküzdése a sikeres online keresés érdekében

R. Fugman 1973-as cikke (A szubjektivitás szerepe információkereső rendszerek létrehozásában, használatában, működtetésében és értékelésében. = Information Storage and Retrieval, 9. sz. p. 353-372.) óta beszélhetünk a számítógépes keresés során fellépő szubjektív tényezők vizsgálatáról. Ő főként a felhasználó és az információkereső szakértő mint közvetítő közti interakciót vizsgálta. Mások az emberi memória azon képességét tanulmányozták, hogyan sikerül a releváns és irreleváns találatokat megkülönböztetni, vagy a gépi keresést problémamegoldó képességként értelmezték.

A lélektan legújabb fejlődése komolyan felveti a kognitív és affektív folyamatok korábbi merev szétválasztásának tarthatatlanságát. Érzelem és gondolat igenis határozott kölcsönhatásban áll egymással. Ilyen megközelítésből kiindulva vizsgálható a gépi keresés úgy is, mint egyfajta előadói szereplés vagy fellépés. Akár az atléta versenyzése, vagy a zenész fellépése. Mindezen esetekben magasan képzett, minden készséget és képességet felvonultató „profikról” van szó, akiknél mégis komoly szerephez jut a lelki-érzelmi diszponáltság. Nem véletlenül fordul elő, hogy élsportolók felkészítésében pszichológus is részt vállal, segítve az esetleges érzelmi akadályok leküzdését a verseny során.

A cikk főbb vizsgálati témái: a motiváció, az izgalom, a figyelem, az önbizalom. A motiváltságot általában pozitív elemként értelmezik, ám nem ritka a túlzott motiváltság negatív hatása. Például, ha a keresést végző szakember minél előbbi, minél jobb végeredményre törekszik, ez akár gátolhatja a hosszabb folyamat sikeres végrehajtását. Az izgalmi állapot vizsgálatai azt mutatták ki, hogy leggyakrabban egy fordított U betűre emlékeztető módon megy végbe a folyamat (a kezdeti emelkedő szakasz után előbb-utóbb visszaesés következik be), tehát a kereső szakember teljesítménye egy idő után csökkenni kezd. Jobb eredményre lehet számítani, ha az izgalmi állapot egyfajta közepes szinten stabilizálódik. Sok függ a személyiségtípustól is. Másként reagál egy intro-, mint egy extrovertált a feladatra, a környezeti tényezőkre stb. Például egy introvertált személyiség teljesítménye jobban kötődik a felhasználó magatartásához, a környezetéből érkező zajokhoz. A motiváció és az izgalmi állapot tekintetében legjobban az segít, ha az érintett követni és értelmezni tudja érzelmi állapotát, hiszen akkor jobban tudja szervezni munkáját, ellenőrzés alatt tudja tartani a befolyásoló tényezőket. Például az indulati-izgalmi állapotról olyan fizikai tünetek árulkodnak, mint a gyorsabb, szaggatottabb légzés, az izmok feszültsége.

A számítógépes keresést végző szakember tipikus állapota a kimerültség, mivel gyakran órákat tölt a képernyő előtt, igénybe véve fizikai és lelki erőforrásait. Fejfájástól váll- vagy derékfájásig sok tünet jelentkezik, s különösen jellemző a szem elfáradása a képernyő előtt. Az ilyen helyzetek megelőzésében a tervezett és/vagy tudatos relaxáció segít. Fizikai mozgások (séta stb.), kontrollált légzési technika, és még számos más megoldás kínálkozik, sőt még a fantázia is segíthet (egyesek például jól működő gépezetnek képzelik el magukat). Sok esetben maga a környezet is segít, főként, ha a kereső szakember szívesen végzi a munkát a felhasználóval együtt.

A figyelem és a koncentrációkészség együtt jár a motiváltsággal és az izgalmi állapottal. A sportolók körében ismert módszer edzés közben a figyelmet zavaró tényezők bevetése (például a tornász kellemetlen ritmusú, hangos zene mellett, vagy inkább ellenére igyekszik a bonyolult gyakorlatot bevésni, hogy a versenyen annál jobban sikerüljön). Elképzelhető – ezzel analóg módon – olyan módszer, hogy a kereső szakember, aki nem kedveli az operát, Caruso hangos éneklése mellett hajtja végre a keresést. A koncentrációkészség különösen vissza szokott esni sportolóknál, ha egy gyakorlat nem sikerül (például nem ugorja át a lécet a magasugró). Ilyenkor különösen fontos annak elhitetése, hogy igenis képes a feladat sikeres megoldására. Hasonló hozzáállás kívánatos a gépi keresőnél is. A figyelem és koncentráció optimális viszonya esetén a „flow” (áramlat) állapota (l. Csíkszentmihályi M. munkáit) állhat be, amely maximális eredményességhez vezethet viszonylag nem kiemelkedő erőfeszítés mellett. Az online keresés célorientált tevékenység, így van esély arra, hogy beálljon az eredményességet fokozó flow állapota.

Az önbizalom fejlesztése is nélkülözhetetlen feltétel. A kereső vizuálisan is elképzelheti magát, amint eredményesen hajtja végre a szükséges mozzanatokat. Lehet belső monológot folytatni, önmagával beszélgetni, biztatni. Kudarc esetén érdemes ésszerűen gondolkodni: ne azt mondjuk, milyen „ügyetlenek” is vagyunk, inkább azt, ma talán „nincs jó napunk”. A fejlett önbizalom segít a valóban eredményes aktusok memorizálásában, a kudarcok feledésében. Kétségtelenül sokat számítanak ebben az önszuggesztiós módszerek.

Végső soron a professzionális online kereső szakember akkor tudja fárasztó munkáját hosszabb távon eredményesen végezni, ha tudatában van az esetleges pszichikai problémáknak, s kezelésükre megfelelő eszköztára van.

/The Electronic Library, 21. köt. 2. sz. 2003. p. 142–153. /

(Sonnevend Péter)

Nyomtatható verzió