52. évfolyam (2005) 6. szám

Eredeti cim:ALIEVA-KENGERI, Ajbeniz Ibragim: Central'naâ naucnaâ biblioteka Nacional'noj akademii nauk Azerbajdzana: segodnâ i zavtra.

E-tmt – Az azerbajdzsán Nemzeti Tudományos Akadémia Központi Tudományos Könyvtára: a jelen és a jövő

Az azerbajdzsán Nemzeti Tudományos Akadémia (NTA) Központi Tudományos Könyvtára (KTK) a köztársaság egyik legnagyobb tudományos és kulturális-ismeretterjesztő intézménye, fontos szerepet játszik mind az új tudományágak és a kutatások információellátásában, mind a tudományos szakemberek felkészítésében.

A könyvtár története 1923-ban kezdődik, amikor megalakult az ország történetének, régészetének, etnográfiájának és természeti kincseinek tanulmányozását célul kitűző tudományos társaság. A könyvtár ezt az intézményt szolgálta, induló állományában 432 ezer dokumentumot tartottak számon. Gyűjtőköre elsősorban helytörténeti irányultságú volt. 1928-ban alakult meg a könyvtár irányításáért felelős bizottság, amelynek élén 1933-tól már a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának egyik levelező tagja állt. 1929-ben a tudományos társaságra alapozva létrejött az Azerbajdzsán Országos Tudományos Kutató Intézet, majd 1933-ban ezt a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Kaukázuson túli részlegének azerbajdzsán részlegévé szervezték át. Ennek nyomán jelentősen megnőtt a tudományos kutatások aránya, és ezzel együtt a fejlődött a könyvtár állomány és tevékenysége. Különös figyelmet fordítottak a bibliográfiai munkáknak, számos kartoték és kiadvány látott napvilágot.

Mára a könyvtár jelentős tudományos könyvállománnyal rendelkezik a tudomány és a technika valamennyi területéről. Az állomány nagysága - a KTK és a 27 fiókkönyvtár együttvéve - 4 millió egység, a világ több mint 50 nyelvén. A KTK-ban lévő 3 millió dokumentum közül mintegy százezret tesz ki az azerbajdzsán nyelvű, kétmilliót az orosz nyelvű, 65 ezret a nyugat-európai nyelveken megjelent, és 75 ezret a keleti nyelveken kiadott művek. Mintegy 100 ezerre tehető a régi és a forradalom előtt kiadványok száma, közülük jelentősek az arab kalligráfiákat tartalmazó, illetve a 12. századtól a 20. századig terjedő művek. Külön gyűjteményekben őrzik a jelentős tudósok személyes könyvtárait.

A KTK fő tevékenységi irányai:

  • a könyvállományok szervezése és gyarapítása,
  • a könyvtár tájékoztató-bibliográfiai eszközeinek szervezése,
  • az olvasók könyvtári-bibliográfiai és információs kiszolgálása,
  • nemzetközi könyvcsere,
  • tudományos kutató és módszertani munka.

A könyvállomány gyarapítását az NTA-ban folyó kutatások tematikája szerint irányítják. Fő forrása a köteles példány és az ajándék, valamint a nemzetközi könyvcsere. Az éves gyarapodás 15 ezer egység körül van. Az olvasók rendelkezésére állnak a saját állományból történő és a könyvtárközi kölcsönzés, az általános és szakosított olvasótermek, beleértve az azerbajdzsán-francia tudományos és kulturális kapcsolatok termét. A tájékozódást katalógusok és kartotékok segítik: betűrendes és szakrendi katalógus a könyvek keresésére, nyelvek szerinti katalógusok az időszaki kiadványok számára, kartongyűjtemény az újság- és folyóiratcikkek, valamint a disszertációk nyilvántartására. A tájékoztató tevékenység elsősorban különféle bibliográfiák kiadását jelenti. Az elmúlt 70 évben több mint 200 bibliográfiamutatót jelentettek meg, a tudomány fejlődésétől kezdve a kőolajkutatáson keresztül a Kaszpi-tengerrel foglalkozó annotált kézikönyvig.

A 60 ország 562 intézményével folytatott nemzetközi kiadványcserét jellemző főbb adatok: 2002-ben 6300 kiadványt kaptak, és 1500 folyóiratot küldtek.

A tudományos módszertani tevékenység keretében különböző útmutatókat állítanak össze és adnak ki. A könyvtárügyben nagy jelentősége volt a könyvtári törvénynek, amelyet 1999-ben fogadtak el. Ez rögzíti a könyvtárügyben érvényesítendő állami politikai irányelveket, a könyvtári rendszer alapjait, az állományok alakításával és megőrzésével szembeni követelményeket, a könyvtárak finanszírozási forrásait stb.

Nagy figyelmet fordítanak a könyvtárosok továbbképzésére, elsősorban a korszerű automatizált rendszerek használata terén. A számítógépesítés fokozatos bevezetése a könyvtári folyamatokra, az információszolgáltatásra terjed ki, az olvasókkal, partnerekkel elektronikus postán tartják a kapcsolatot, kifejlesztették a könyvtár honlapját.

A könyvtár nemzetközi szervezetekben és projektekben vesz részt, beleértve a Soros Alapítvány által finanszírozott projektet, amelyet régi kiadványok megőrzésére és konzerválására nyert el. Ennek keretében speciális, mikroklíma-berendezéssel ellátott konténereket alakítottak ki az egyedülálló régi könyvek tárolására.

2003-ban a könyvtárat tudományos kutató intézménnyé minősítették, aminek köszönhetően új távlatok nyílnak a tudományos kutatómunkák előtt. A munkát ezentúl az NTA elnöksége által jóváhagyott Tudományos Tanács irányítja, célul tűzve az innovációs folyamatok bevezetését, az akadémia imidzsének újragondolását, a munkamódszerek megújítását.

/Vestnik Bibliotečnoj Assamblei Evrazii, 1. sz. 2004. p. 50–53./

(Viszocsek Eszter)

Nyomtatható verzió