53. évfolyam (2006) 6. szám

Új szolgáltatás a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban – A Borsodi Digitális Könyvtár születése

Venyigéné Makrányi Margit

Új online szolgáltatást vezettek be az elmúlt évben a miskolci Megyei Könyvtárban. A digitális tartalomszolgáltatás a kassai Jána Bocatia és a Megyei Könyvtár összefogásában, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint egy vállalkozás támogatásával indulhatott el. A cikk a kialakításban szerepet játszó történelmi kapcsolatok, a megvalósításhoz vezető út elemezésén túl bemutatja a webes szolgáltatás legfontosabb elemeit.

„Abauj-Torna vármegyének és Kassa városának hazánk történelmében oly kiváló szerep jutott és levéltáraik oly gazdagok, hogy az ezekben őrzött nagybecsű politikai-, művelődés- és családtörténeti adatok feldolgozása és közlése nemcsak e vármegye és város fiát, hanem a történelemnek minden barátját is érdekelhetni fogja.”1

Történelmi kapcsolatok

A Borsodi Digitális Könyvtár születéséről nem lehet szólni anélkül, hogy néhány gondolat erejéig vissza ne tekintenénk e régió múltjára, fel ne idéznénk – a teljesség igénye nélkül – e geográfiai és kultúrtörténeti táj fejlődésének sajátosságait, fontosabb állomásait. A mai, 1950-ben létrejött megyét alkotó valamikori vármegyék „egy nagyobb földrajzi és kultúrtörténeti egység részeit alkották”,2 s szoros kapcsolatban álltak egymással.

Buda törökök általi elfoglalása (1686) után a bécsi Udvari Haditanács a királyi birtokok védelmére létrehozta az egyes főkapitányságokat, amelyek középfokú hatósági jogkörrel is rendelkeztek. Ezek területvédelmi szervek voltak, amelyek közül a Felső-Magyarországi Főkapitányság Kassa székhellyel jött létre. Így lett az „északi metropolisz”, Kassa, a 16. század második felére e terület legnagyobb városa és természetes központja. Kassa körül önálló életet élő fejlődési övezet alakult ki, mely erősen összekovácsolódott nemcsak katonai feladatai és a települések egymásrautaltsága miatt, hanem gazdasága, kereskedelme, művelődési viszonyai okán is. A 18. századra e táj Kassa városával az élen a magyar irodalmi életben is vezető szerepet töltött be. A fejlődés különösen a század második felében vált intenzívvé.

Gyakorlatilag 1920-ig „egy biztosan körvonalazható, szervesen egybeforrott, katonai, politikai, gazdasági és kulturális egység volt ez a táj, amely sajátos értékek létrehozásával gazdagította a magyar szellemi életnek, műveltségnek, ezen belül a magyar irodalomnak egészét”.3 Az idézett megállapítás illusztrálására szolgálhat a könyvkiadás, a nyomdászat fejlődése. Felső-Magyarországon már a 16–17. században több városban működött jelentős nyomda. 1589-ben Vizsolyban Mantskovit Bálint rendezte be könyvsajtóját. 1650-ben – Comenius érkezésével egy időben – Sárospatakon jött létre helyi nyomda. De működött nyomda a 16. század végétől, 17. század elejétől Bártfán és Kassán, majd Lőcsén is. A számos, nagy kultúrtörténeti értékű kiadvány közül hadd emeljük ki a Kassán megjelent Toldi históriáját (1620), Ilosvai Selymes Péter művét, vagy Szepsi Csombor Márton Europica varietasát (1620), az évszázad legjelentősebb magyar útleírását.

Kassa a 18. században is vezető szerepet töltött be a régióban, s szellemi kisugárzása jóval annak határain túlra terjedt.

Kazinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid és Batsányi János itt alapította meg az első magyar nyelvű irodalmi és kritikai folyóiratot, a Magyar Museumot 1788-ban. Amikor a nagy triász felbomlott, Kazinczy ugyancsak Kassán jelentette meg az Orpheus című szépirodalmi lapot. De a reformkor előnemzedéke szintén az északkeleti országrészből nőtt ki, a 19. század kiemelkedő egyéniségei pedig országos politikát formáltak. Egyébként e század irodalma is alkotott jelentőset. Ilyen volt a Felső-Magyarországi Minerva, a Nefelejcs című almanach, vagy a Szemlélő című társadalmi és irodalmi folyóirat. A Bach-korszak idején Kassát közigazgatási központtá alakították, ami a fejlődés további lehetőségét teremtette meg. A századforduló Kassáján jogakadémia, mezőgazdasági főiskola, papnevelő intézet, ipari szakközépiskola és reálgimnázium működött, s a város szellemi kisugárzása igen erős volt.

A felső-magyarországi régió második legnagyobb városának, Miskolcnak ipari, kereskedelmi szerepe volt jelentősebb. Miskolcon az országos fejlődést tekintve is jóval később létesült nyomda, mint a régió más városaiban (1811), ami az egri katolikus és a sárospataki református kulturális centrum szívó hatásával magyarázható. A 18. század végének és a 19. század elejének szellemi pezsgése ugyanakkor már Miskolcon is éreztette hatását. A miskolci sajtó megjelenését 1842-től, a Miskolci Értesítő megjelenésétől számíthatjuk, amely kezdetben hirdetéseket, később politikai híreket és szépirodalmi írásokat is közölt. A korszerű hírlapírás megalapítója Rácz Ádám nyomdász, lapszerkesztő volt, aki 1866-ban jelentette meg a Borsod-Miskolci Értesítőt. A Magyar Iparosok Lapja 1878-ban, az első miskolci napilap, a Miskolczi Társalgó 1880-ban látott napvilágot.

A helyi irodalmi élet megszületését a 19. század elejétől számíthatjuk, bár a szerzők jelentős része elmaradt a korszak élvonalától. E sorból kiemelkedik Lévay József, akinek munkássága nemcsak a magyar irodalmat gazdagította, de Miskolc kulturális életében is jelentős szerepet töltött be. Itt élt és dolgozott a tudományos irodalom jeles művelője, Benkő Sámuel is, akinek 1782-ben megjelent munkája Miskolc történetével foglalkozott. A magyar színjátszás története sem értelmezhető anélkül, hogy ne tekintenénk át a miskolci történéseket, hiszen itt épült meg az ország második állandó színháza Kolozsvár után.

Trianon után a történeti megyék jelentős része az országhatáron túlra került, csupán Borsod megye maradt teljes egészében az országhatáron belül. Gömör és Kishont megyék 7–8%-a, Zemplén egynegyede, Abaúj-Torna megye területének valamivel több mint a fele maradt a mai Magyarország területén. Olyan, gazdasági, történelmi és kulturális szempontból is meghatározó települések, mint Rozsnyó, Rimaszombat, Kassa, a határon túlra kerültek.

Napjainkban a történelmi, művelődési, társadalmi és gazdasági viszonyok elemzése, kutatása, értelmezése csak úgy lehetséges, ha valamennyi, a megelőző korokban született dokumentumhoz kölcsönösen hozzáférést teszünk lehetővé. Ez – a vázolt történelmi okok miatt – csak együttműködésben valósítható meg, hiszen a dokumentumok egy része Kassán, más része Miskolcon, illetve a volt vármegyei központokban lelhető fel. Mindez természetesen meghatározza a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár digitalizálási programjának irányát, tartalmát is.

Digitalizálás – előzmények és megvalósítás

A megyei könyvtárak változó módon és eredménnyel, de valamennyien megkezdték az állományukban fellelhető művek digitalizálásának előkészületeit 2001–2002 táján. Ehhez az NKA Könyvtári Szakmai Kollégiuma biztosított fedezetet. A digitalizálási eszközök beszerzésével párhuzamosan digitalizálási tervek születtek, s a könyvtárak által digitalizált dokumentumok több esetben felkerültek az intézmények honlapjára.

Hasonló utat járt be a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár is, bár a szükséges eszközök részbeni beszerzésén túl csak eseti, és közvetlen olvasói igényt kielégítő digitalizálásról beszélhettünk. Jelentősebb változást a gyűjteményünkben lévő régi képeslapok digitalizálása hozott; ez saját erőből valósult meg, majd ezt követte a Miskolci kirakat című munka, amely már a GDL–lel (General Document Line Iratkezelő és Ügyvitelfejlesztő Részvénytársaság) közös projekt eredményeként jött létre. Mindkét munka 2004-ben készült el. Voltak elképzeléseink további digitális tartalmak előállítására is, de a megvalósításnak gátat szabott a forráshiány, s – őszintén be kell vallani – a szakmai ismeretek hiánya. Nem voltunk felkészülve e sokoldalú és speciális ismereteket igénylő feladatra. Kedvező fordulatot hozott a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiuma által digitális tartalmak előállítására kiírt pályázat 2004-ben.

A bevezetőben vázolt közös történelmi múlt és a közös kulturális és szellemi örökség feltárásának igénye, annak segítése inspirálta könyvtárunkat arra, hogy megállapodást kössön a kassai Jána Bocatia Könyvtárral, mellyel több évtizedes szakmai kapcsolatot ápol. Ennek értelmében a miskolci Megyei Könyvtár pályázatot nyújtott be Történeti anyag digitalizálása címmel, s a megvalósításba bevonta a szlovák partnerkönyvtárat is. A művek kiválasztása közös gondolkodás eredménye volt. Azt mindkét fél tapasztalatai alátámasztották, hogy a két országban egyenletes és folyamatos a történeti anyag iránti érdeklődés. Kiemelt korszaknak az elmúlt évszázad első három évtizedét tekinthettük, az ekkor megjelent művek iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján. Ezek a dokumentumok állandó szereplői a könyvtárközi kéréseknek, történeti értékük okán ugyanakkor pótolhatatlanok. További szempont volt, hogy az első körben lehetőleg olyan műveket digitalizáljunk, amelyek csak az egyik, vagy csak a másik partnerkönyvtárban lelhetők fel, illetve romló fizikai állapotuk miatt hozzáférésük korlátozott. (Ismeretes, hogy könyvtárközi kölcsönzésben nem szívesen utaztatjuk a szinte pótolhatatlan műveket, a hozzáférést azonban a történeti kutatás érdekében lehetővé kell tenni.)

A megvalósítást illetően az volt az elképzelésünk, hogy a digitalizált műveket kép formájában tesszük hozzáférhetővé, analitikusan feltárjuk, a keresés megkönnyítése érdekében tárgyszavazzuk, s a tárgyszavakat szlovák és magyar nyelven is megjelenítjük. Munkánk eredményét CD-ROM-on, majd az interneten is elérhetővé kívántuk tenni.

Pályázatunkban a Történeti közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából című periodika 1910–1918 között megjelent, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban hozzáférhető számainak digitalizálását céloztuk meg, mivel Szlovákiában, illetve Kassán folyamatos az érdeklődés iránta.4 A munka folytatásának reményében felvázoltuk további elképzeléseinket is, de azzal a kitétellel, hogy ezek megvalósítása a távolabbi jövőben várható csupán, mert fedezete még nem ismeretes. Így kiválasztottunk további nyolc dokumentumot is a kassai és a miskolci könyvtár állományából, amelyek digitalizálása állományvédelmi szempontból is indokolt, de helytörténeti vonatkozásuk, a szerző személye vagy a nyomda jelentősége ugyancsak alátámasztja digitalizálásukat. A kiválasztás cseppet sem könnyű munkájában segítségünkre volt az a 2002-ben készült digitalizálási terv, amelynek első részében konkrét műveket is felsorolva fogalmazta meg a könyvtár elképzeléseit.

A kiválasztott dokumentumok:

  • Abaúj-Torna vármegye / szerk. Molnár Endre. – Budapest, 1935. – (Magyar városok és vármegyék monográfiája)
  • Borsod vármegye: Borsod, Gömör és Kishont K. E. E. vármegyék / szerk. Csikvári Antal. – Budapest, 1939. – (Vármegyei szociográfiák)
  • Borsod vármegye története a legrégibb időktől a jelenkorig / Borovszky Samu. – Budapest, 1909. 1. köt. A vármegye általános története az őskortól a szatmári békéig
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870–1983 / összeáll. Hőgye István, Seresné Szegőfi Anna, Tóth Péter. – Miskolc, 1983. – (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltári füzetek; 16–18.)
  • Kassai kalauz : Czím-naptár 1892-ik szökő évre. – Kassa, 1892.
  • Lőcse története / írta Demkó Kálmán. – Lőcse, 1897. 1. köt. Jog-, mű- és művelődéstörténeti rész
  • Szabad Királyi Kassa városának történelmi évkönyve / írta Tutkó József. – Kassa, 1861.
  • A volt M. Kir. Kassai 5. Honvéd-huszárezred története 1868-tól 1918-ig. – Budapest, 1835.

A felsorolt művek közül két kiadvány csak Kassán található: egyik a Kassai Kalauz: Czím-naptár, a másik a Tutkó József által írt Szabad Királyi Kassa városának történelmi évkönyve. Végül a digitalizált dokumentumok köre a tervezettől eltérően alakult. Ebben szerepet játszott az, hogy az intézmény kapcsolatba került a GDL-lel, melynek munkatársai felajánlották segítségüket. Az ő munkájuk nyomán a tervezettnél több dokumentum készült el, s a használat szempontjából is korrektebb megoldás született, mint eredetileg terveztük. A művek teljes szövegű keresése megoldott, ami még eredményesebbé teszi a használatot, mintha eredeti elképzelésünk valósul meg.

Az elkészült művek:

  • A Történelmi közlemények Abaúj–Torna vármegye és Kassa múltjából című periodika digitális változata segítségére lehet a történeti vármegye, Kassa, valamint az e területen élt családok történetének kutatásával foglalkozók munkájában.
  • Borsod vármegye története / Borovszky Samu. – Bp., 1909. Az első kötet: A vármegye általános története az őskortól a szatmári békéig címmel jelent meg. A szerző 1901-ben kapott megbízatást Borsod vármegye törvényhatóságától egy kétkötetes vármegye-történeti munka elkészítésére. Mind a megyetörténeti, mind a települési, valamint a családtörténeti kutatás számára nélkülözhetetlen ez a dokumentum.
  • Szabad Királyi Kassa városának történelmi évkönyve / Tutkó József. – Kassa, 1861.
  • Kassai Kalauz: Czím-naptár 1892-ik szökő évre. – Kassa, 1892. Mindkét kiadvány eredetije Kassán található, ugyanakkor szinte nélkülözhetetlen a megye család-, település- és közigazgatás-történeti kutatásában.
  • Váradi Regesztrum / értelmezi Kandra Kabos. – Bp., 1898. A Szent István Társulat által kiadott munkát Kandra Kabos „bűbájos történeti kútfő”-ként jellemzi. Tudomásunk szerint a megyében csupán a Megyei Könyvtárban, s egyetlen példányban fellelhető mű iránt nem csak a megyében mutatkozik érdeklődés. A könyvtárközi kérések állandó szereplője fontos településtörténeti forrás.
  • Miskolci kirakat. Az 1936-ban kiadott, idegenforgalmi érdekességnek számító munka az elmúlt években az érdeklődés fókuszába került. Címével ellentétben nemcsak Miskolcról közöl gazdag fotóanyaggal illusztrált információkat, de a megye több településével is foglalkozik. A kötetben található hirdetések a kereskedelem kutatóinak szolgáltatnak érdekes adalékot munkájukhoz.
  • Az Észak-Magyarország című napilap 1956–1960 közötti évfolyamait szintén digitalizálták. Ennek indokoltságát aligha kell bizonyítanunk.

E két utóbbi dokumentum hozzáférése korlátozott, miután még szerzői jogi oltalom alatt áll, ezért csak a Megyei Könyvtárban, illetve a megye könyvtárai számára dedikált hálózaton tettük hozzáférhetővé. Az elkészült munkák közül három költségeit fedezte a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumától nyert támogatás. A digitalizálás nagyobb része a GDL felajánlásának köszönhető.

A Borsodi Digitális Könyvtár

Az említett digitális, CD-ROM-on hozzáférhető művek felhasználásával alakítottuk ki honlapunkon a Borsodi Digitális Könyvtárat (1. ábra). Megtekinthető a http://www.rfmlib.hu/digitkonyvtar/ címen.

1. ábra  A Borsodi Digitális Könyvtár nyitólapja

Könyvtárunk a gyűjteményében lévő, a nemzeti kulturális örökség részét képező, helytörténeti értékkel bíró, valamint a regionális igények kielégítésére is alkalmas dokumentumok digitalizált változatait kívánja hozzáférhetővé tenni. Emellett arra törekszünk, hogy megyén belüli és nemzetközi összefogással minél több, a történeti megye kutatását támogató kiadvány digitalizált változata is hozzáférhetővé váljon a gyűjteményben. Célul tűztük ki azt is, hogy az általunk digitalizált dokumentumok mellett tájékoztatást adjunk a megye közgyűjteményeiben létrehozott/létrehozandó digitális dokumentumokról, elektronikus forrásokról, és a világ bármely pontjáról hozzáférést tegyünk lehetővé megyetörténeti dokumentumokhoz, támogassuk közérdekű információk online elérését. A szerzői jogi oltalom alatt álló, korlátozott felhasználású, archiválás és állagmegóvás céljából digitalizált művek csak a Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményében, illetve a Megyei Könyvtár engedélyével, kizárólag a kérő könyvtárnak megengedett, korlátozott hozzáféréssel (jelszó), dedikált hálózaton keresztül érhetők el.

Terveink szerint a gyűjteménybe az eredetileg digitális formában előállított, helytörténeti értékű dokumentumok is bekerülnek. A kassai Verejna Knižnica Jána Bocatiával kötött együttműködés értelmében digitális gyűjteményünk részévé válnak mindazon dokumentumok, amelyeket a kassai könyvtár az együttműködés keretében rendelkezésünkre bocsát, s a történeti kutatás szempontjából értékes lehet.

A Dokumentumok menüpont alatt a miskolci és a kassai könyvtár tulajdonában lévő dokumentumok találhatók (2. ábra). A digitalizálásba bevont műveket a könyvtár elektronikus katalógusában is feldolgoztuk, így azok digitális változata a Corvina integrált rendszer OPAC moduljából az URL-re kattintva közvetlenül is elérhető.

2. ábra  A Megyei Könyvtár digitális dokumentumai

A Borsodi Digitális Könyvtár hozzáférést nyújt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozó, a megyében előállított és szabad hozzáférésű internetes forrásokhoz is.

Megyei e-folyóiratok menüpont alatt azokat az internetes forrásokat érheti el az érdeklődő, melyek a megyében készült nyomtatott periodikák digitalizált változatai, vagy elsődlegesen online érhetők el.

A Megyei e-gyűjtemények menüpont alatt olyan gyűjtemények digitalizált dokumentumai találhatók, mint a Miskolci Egyetem Selmeci Műemlékkönyvtára vagy a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye. A Selmeci Műemlékkönyvtár páratlan gyűjteményének darabjai iránt határon innen és határon túl is fokozott érdeklődés mutatkozik, de nem mondható más a híres kollégium állományáról, digitalizált dokumentumairól sem.

A Digitális Könyvtár utolsó menüpontja számos, a megye és a régió szempontjából érdekes portál megtekintéséhez nyújt segítséget További e-források megyénkről címen. A honlap nyitólapja, bevezető része, valamint a menüpontok szlovák nyelven is olvashatók (3. ábra).

3. ábra  A Borsodi Digitális Könyvtár szlovák nyelvű bevezetője és menürendszere

A digitalizált megyei dokumentumok használata

A dokumentumokat ugyan képként digitalizálták, de teljes szövegű keresésre is lehetőség van. A művek használatát gazdag menürendszer támogatja.

Az indításkor megjelenő Nyitólapon rövid „diavetítést” láthatunk a könyvről. A használati útmutató a jobb oldalon, a menüsor a bal oldalon található.

A Lapozgató funkció az eredeti, nyomtatott könyv felépítését tükrözi, ennek segítségével tudunk a könyv egyes oldalai között lapozni (4. ábra). Lehetőség van arra, hogy ötös csoportokat kiválasztva lépdeljünk a műben. A kiemelt oldalra kattintva nagy felbontású kép jelenik meg egy új ablakban. Itt élhetünk a nagyítás-kicsinyítés funkciókkal, lapozhatunk az oldalak között, és használhatjuk a „Könyvjelző”-t.

4. ábra  Digitalizált kassai mű a Lapozgató menüpontban

A Tartalom menüpontot kiválasztva egy mappa képe jelenik meg az oldal belső részén (5. ábra). Erre kattintva láthatjuk a könyv szerkezeti felépítését, ami további lehetőségeket biztosít a könyvben való barangoláshoz. A „kép” feliratú ikonra kattintva a Lapozgató nagykép funkciójához hasonlóan az oldalakat képként tekinthetjük meg, lapozva előre és vissza. A „szöveg” ikonra kattintva a fejezetek szöveg formátumban jelennek meg.

5. ábra  A Kassai kalauz tartalomjegyzéke

A Kereső segítségével adott szóra vagy szavakra kereshetünk (6. ábra). A rendszer nem tesz különbséget kis- és nagybetű között. A találatokat megjeleníthetjük egyesével (ekkor lapozgatni tudunk az előző/következő gombokkal), illetve az egész találati listát, ha bejelöljük a „Találati lista megjelenítése” feliratú négyzetet.  A program a találatok oldalszámát és rövid részletét írja ki. A megtekintés rovat alatt tudjuk elolvasni a szövegrészleteket képként vagy szöveges formában. Az egyes oldalak megjelölésére itt is alkalmazhatjuk a „Könyvjelző”-t.

6. ábra  A keresés eredménye

A dokumentum egyes részleteihez történő visszatérést Könyvjelző menüpont segíti (7. ábra). A korábban megjelölt oldalakat megnyithatjuk, illetve igény szerint törölhetjük őket. Megjelenítésük táblázatszerűen történik.

7. ábra  A Könyvjelző használata

A Névjegy a készítőkről ad felvilágosítást.

Bízunk abban, hogy ez – a reményeink szerint folyamatosan gazdagodó gyűjtemény – hasznára válik mindenkinek, aki érdeklődik a megye történelme, jelene és jövője iránt. Szeretnénk, ha a szerzői jogvédelem alatt álló dokumentumokat egyre többen elérhetnék dedikált hálózaton keresztül a megye minél több könyvtárában, segítve az ott folyó kutató- és tájékoztató munkát. Hisszük, hogy nyilvánvaló a törekvésünk: a könyvtárak minél tevékenyebben járuljanak hozzá a megye értékeinek gyarapodásához, s ehhez a megyei könyvtár adjon meg lehetőségeihez mérten minden segítséget.

Békefi Remig egyetemi tanár, az MTA rendes tagjának gondolatát valljuk mi is, amely a Történeti közlemények nyitó számában olvasható:

„… a magyar nemzet politikai, szellemi és gazdasági erejének gyarapítása végett erős vidéki központokra, tudományosan művelt, anyagilag gazdag és a történelmi múlt eszméiből táplálkozó városokra van szükségünk.5

Jegyzetek

  1. Czobor Alfréd–KEMÉNY Lajos: Előfizetési felhívás. = Történelmi közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassa múltjából, 1. köt. 1. sz. 1910. március, [első, számozatlan oldal]. (vissza)
  2. Bitskey István: Virtus és religió: tanulmányok a régi magyar irodalmi műveltségről. Miskolc, 1999. p. 56. (vissza)
  3. Uo. p. 38–39. (vissza)
  4. Történészek egy lelkes csoportja 1994-ben elhatározta, hogy újraindítja a Történelmi közleményeket. Az új folyam mellőzni akart mindenféle politikai felhangot, s a szlovák történetírással együttműködve két nyelven kívánták megjelentetni az írásokat. A lap új folyamának 0. számába – amely 1994 decemberében jelent meg – 74 írás került be a lap korábbi számaiból. Bár a lap periodicitását félévesre tervezték, az 1. szám pénzügyi okok miatt csak 1997-ben jelent meg. A magyarországi kiadó az Abaúji Múzeum Baráti Köre volt. A lap megjelenése szünetel. (vissza)
  5. Békefy Remig: Előszó. = Történelmi közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából, 1. évf. 1. sz. 1910. március, p. [1.] (vissza)

Beérkezett: 2006. III. 16-án.

A szerző a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója.
E-mail: venyigene@rfmlib.hu


Irodalom

  1. Bitskey István: Virtus és religió: tanulmányok a régi magyar irodalmi műveltségről. Miskolc, Felsőmagyarország Kiadó, 1999. 276 p. ISBN 963-9101-74-6 [!ISBN 963-9109-74-6]
  2. Csanálossi Béla: Miskolc: várostörténeti kalauz. 2. jav. bőv. kiad. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2003. 134 p. ISBN 963-9466-29-8
  3. Fehér Katalin: A Felső Magyar Országi Minerva és a művelődés. = Magyar könyvszemle, 118. köt. 4. sz. 2002. p. 373–386.
  4. SzendreI János: Miskolc város története és egyetemes helyirata. 5. Miskolcz város története 1800–1910. Miskolcz, Kiadja a város közönsége, 1911. VIII, 699 p.
  5. Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc, Magyar Jövő Nyomdaüzem és Lapkiadóvállalat Részvénytársaság, 1929. 165 p. http://www.baz.hu/index.php?menu_id=390

Nyomtatható verzió