53. évfolyam (2006) 10. szám

Az i2010 Digitális Könyvtárak Kezdeményezés

A bizottsági kezdeményezés

Az Európai Unió Tanácsa elnökségének és az Európai Bizottságnak címzett, 2005. április 28-i levelében hat állam- és kormányfő támogatta egy virtuális európai könyvtár létrehozását azzal a céllal, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék Európa kulturális és tudományos örökségét. A bizottság üdvözölte a tervet, s hozzájárulásképpen elkészítette A bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. i2010: Digitális könyvtárak című, COM(2005) 465 végleges referenciaszámú dokumentumot.

A digitális könyvtárak kezdeményezés célja Európa információs forrásai használatának könnyebbé és érdekesebbé tétele online környezetben, s mind a digitalizált, mind az eleve digitális úton előállított anyagokra kiterjed.

Az információhoz való széles körű és könnyű hozzáférést megoldó digitális technológiákban rejlő lehetőségek felismerése céljából három fő szempontot vizsgál:

  • online hozzáférhetőség: az állampolgárok, kutatók és vállalatok által az információból nyert előnyök maximalizálásának az előfeltétele;
  • analóg gyűjtemények digitalizálása: az információs társadalomban való szélesebb körű felhasználásuk céljából;
  • megőrzés és tárolás: hogy a jövőbeli generációk hozzáférhessenek a digitalizált anyagokhoz, és az értékes tartalom elvesztése megelőzhető legyen.

(A közlemény Európa kulturális örökségével foglalkozik, s nem tér ki a másik kulcsfontosságú területre, a tudományos információra. Az Európai Bizottság ígérete szerint ezzel egy 2006-ra tervezett közlemény foglalkozik majd, amely meghatározza az ezen a területen a digitális könyvtárak előtt álló sajátos kihívásokat, magában foglalja a nagy kapacitású támogató infrastruktúrák szerepét, és az európai szinten meghozandó intézkedéseket.)

A bizottság 2005-ben online konzultációt kezdeményezett a digitalizáláshoz, az online hozzáférhetőséghez és a digitális megőrzéshez kapcsolódó kérdésekről. A visszajelzések (elérhetők a http://europa.eu.int/information_society/activities/digital_libraries/consultation/replies/index_en.htm címen) beépülnek majd a digitalizálásra és a digitális megőrzésre vonatkozó ajánlásra tett javaslatba (2006), és olyan más releváns közösségi kezdeményezésbe, mint amilyen a szerzői jogi keret felülvizsgálata (2006).

A digitalizálás ütemét és hatékonyságát befolyásoló tényezők Európában

  • Pénzügyi kihívások: A digitalizálás munkaigényes és költséges folyamat, s jelentős előzetes beruházást igényel. Az összes releváns anyag digitalizálása megvalósíthatatlan feladat lenne, ezért el kell dönteni, hogy mely anyagokat digitalizálják, és mikor.
  • Szervezési kihívások: Az „egyszeri digitalizálás – széles körben történő terjesztés” stratégiája valamennyi részt vevő szervezet hasznára válhat. A megkettőzött munkavégzés – ugyanazon művek vagy gyűjtemények többszöri digitalizálása – azonban csak tartós nemzeti és európai szintű koordináció révén előzhető meg. A digitalizálásba való beruházásokat az érintett intézményeken belüli szervezeti változásoknak kell kísérniük, amibe beletartozik a részt vevő alkalmazottak szakképzettségének fejlesztése is.
  • Műszaki kihívások: A fő műszaki kihívás a digitalizálási technikák javításának szükségessége annak érdekében, hogy a digitalizálás – mind az audiovizuális anyagok, mind a könyvek esetében – költséghatékonyabb és megfizethetőbb legyen. Ide tartozik még az írott szövegek digitalizálásához szükséges automatikus könyv- és dokumentumbetöltő berendezések, valamint nagy teljesítményű optikai és intelligens karakterfelismerők kifejlesztésének szükségessége is.
  • Jogi kihívások: A digitalizálás másolat készítését feltételezi, ami a szellemi tulajdonjogok szempontjából problematikus lehet. A szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv kivételekről rendelkezik a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak, oktatási intézmények vagy múzeumok, valamint a levéltárak által végzett egyes többszörözési cselekmények tekintetében. A kivétel azonban nem kötelező erejű, és ez a tagállamokban a végrehajtás eltérő formáit eredményezte. A jelenlegi EU-törvények és nemzetközi megállapodások értelmében a digitalizálásból származó anyagok csak akkor tehetők hozzáférhetővé az interneten, ha a köztulajdon részét képezik, vagy ha ahhoz a jogosult kifejezett beleegyezését adta. Ezért az európai digitális könyvtár elvben a köztulajdonban lévő anyagokra fog összpontosítani. Nagyon fontos a művek szerzői jogi státusának tisztázása és átláthatóvá tétele. Egyes esetekben egy adott mű szerzői jogi státusa megteremtésének költségei meghaladhatják digitalizálásának és internetes hozzáférhetőségének költségeit. Ez különösen igaz az ún. „szerzői személyhez nem fűződő művek”, azaz olyan filmek vagy könyvek esetében, amelyeknél a jogosultak megállapítása lehetetlen, vagy nagyon nehéz feladat.

A használónak a tartalom felkutatását és a vele való munkát lehetővé tévő megfelelő szolgáltatásokra is szüksége van. Vagyis a tartalmakat (a gyűjteményeket és azokon belül az egyes tételeket) rendezni és ismertetni kell, s szükséges a felhasználás támogatásának (pl. jegyzetekkel való ellátás) megoldása is.

Digitális megőrzés

Jelenleg még kevés tapasztalat áll rendelkezésre a digitális megőrzés terén, a jogi keret kialakulófélben van, kevés a forrás, és a megőrzésre irányuló erőfeszítések kimenetele bizonytalan. Az egyes tagállamokban nincs egyértelmű iránymutatás a digitális megőrzést illetően. Ahol léteznek nemzeti megőrzési tervek, azok a veszélyben lévő analóg formátumú anyagok megőrzésére összpontosítanak, és nem merészkednek a digitális anyagok világába. A legjelentősebb előrelépés a köteles példányok terén történt, ahol a tagállamok bevezették a köteles példány rendszerét a digitális anyagok esetében, lehetővé téve, hogy azokat az illetékes intézmények gyűjtsék és tárolják.

A digitális megőrzéssel szembeni alapvető kihívások hasonlóak, mint a digitalizálás esetében:

  • Pénzügyi kihívások: A hosszú távú digitális megőrzés tényleges költségei olyan tényezőktől függnek, mint pl. az idő során szükséges átvitelek száma.
  • Szervezési kihívások: Fontos a kiválasztás, de ki hozza meg a döntéseket, és mely anyagok megőrzéséért ki a felelős? Ennek megválaszolása csak európai szintű együttműködéssel lehetséges. A digitális információ megőrzése új munkamódszereket is megkövetel. Ez magában foglalja a részt vevő alkalmazottak szakképzettségének fejlesztését, valamint a köz- és a magánszférában részt vevő szereplők közötti nagyobb fokú együttműködést.
  • Műszaki kihívások: Jelentős kihívást jelent a költséghatékonyság és a megfizethetőség javítása, illetve azon ismeretek bővítése is, hogy hogyan oldható meg a gyorsan változó, terjesztett információ nagyobb mennyiségének a megőrzése.
  • Jogi kihívások: Mivel a digitális megőrzés a másolástól és az áthelyezéstől függ, ezt tekintetbe kell venni a szerzői jogi jogalkotás fényében. Más kihívások a digitális anyagok köteles példányaival kapcsolatosak. A köteles példányok és a szellemi tulajdonjog találkozásánál a másolásvédelmi technológiai intézkedések, illetve a digitális anyagokhoz való hozzáférést korlátozó, digitális jogokat kezelő rendszerek bevezetése egy sor új kérdést vet fel.

Folyamatban lévő kezdeményezések

Európai szintű koordináció
Európa kulturális öröksége digitalizálásának fontosságát a bizottság már az eEurópa Cselekvési Tervben felismerte. Ez 2001-ben a Lundi Alapelvekhez, a hozzájuk kapcsolódó Lundi Cselekvési Tervhez, valamint a digitalizálással foglalkozó nemzeti képviseleti csoport létrehozásához vezetett. A digitális megőrzést illetően egy 2002. évi tanácsi állásfoglalás hangsúlyozta a kérdés fontosságát, és felszólította a tagállamokat, hogy tűzzék napirendre.

Társfinanszírozás
Az EU kutatás-fejlesztési keretprogramja számos olyan projektet támogat, amelynek célja Európa kulturális örökségének hozzáférhetőbbé tétele az új technológiák alkalmazásával. Az Európa nemzeti könyvtárai közötti együttműködést támogató projektek a könyvtári nyilvántartás adatainak cseréjétől az európai könyvtárprojektig (The European Library = TEL) fejlődtek. (A TEL Európa nemzeti könyvtárainak gyűjteményeihez egységes hozzáférést nyújtó szolgáltatásként működik.)

Új vagy megerősített kezdeményezések

Stratégiai megbeszélés az érdekelt felekkel, és fokozottabb összehangolás
2005-ben az Európai Bizottság kezdeményezésére online konzultáció indult a digitalizálás szervezési, jogi és műszaki kihívásairól, a tartalom online hozzáférhetőségéről és a digitális megőrzésről. A visszajelzések lényegesen hozzájárulnak majd egy, a digitalizálásra és a digitális megőrzésre vonatkozó lehetséges ajánláshoz. Egy digitális könyvtárakkal foglalkozó magas szintű szakértői csoport látja majd el tanácsokkal a bizottságot a tekintetben, hogy hogyan lehet a legjobban kezelni a megállapított kihívásokat európai szinten. Külön figyelmet szentelnek a nemzeti és a fiókkönyvtárak munkájának, melyek túlsúlyban lévő szereplők, és elkötelezettek az európai digitális könyvtárhoz való hozzájárulás mellett.

Társfinanszírozás
Közösségi szinten a kutatási és az eContentplus programokat európai érdekeltségű és mértékű, a digitalizálásra, a digitális megőrzésre és a kulturális tartalom hozzáférhetőségére irányuló fellépések irányába fogják terelni. A regionális alapok már most társfinanszíroznak digitalizálási kezdeményezéseket néhány tagállamban, és további hozzájárulással is szolgálhatnak a digitalizálás terén. A bizottság által javasolt Kultúra2007 program keretében társfinanszírozás áll majd rendelkezésre a kulturális művek és termékek transznacionális forgalmát többek között digitalizálással és internetes hozzáféréssel javító együttműködési projektek számára.

Kutatás
Az információs társadalom technológiái program legutóbbi, 2005. szeptember 21-én lezárt pályázati felhívása 36 millió eurót jelölt ki a kulturális tartalom felkutatására és visszakeresésére (22 millió euró), illetve a digitális megőrzésre (14 millió euró) szolgáló új technológiák terén végzett kutatásra. A hetedik keretprogram keretében a bizottság javaslatot tesz hozzájárulásának kiterjesztésére a digitalizálás, a digitális kulturális tartalomhoz való hozzáférés és a digitális megőrzés terén végzett kutatásra. Javaslat születik a technológiai fejlesztésre, amelyet többek között szakértői központok hálózatán keresztül ösztönöznek majd, és amely az európai digitalizálás és megőrzés sarokkövévé válhat. A központok otthont adnak majd azoknak a különböző – műszaki és jogi – szakterületeknek, amelyek a kiváló minőségű digitalizálás és megőrzés eléréséhez szükségesek. Feladatuk a kutatás és a fejlett technikai megoldások támogatása, gyakorlati tesztelésük és értékelésük nagy mennyiségű forrás esetében; e megoldásoknak a kulturális intézményeknek való átadása, és az azokhoz való adaptálásának előmozdítása, illetve az ismeretek átadása, és a szakismeretek fejlesztésének támogatása a felhasználó intézményekben.

eContentplus
Az eContentplus program keretében 60 millió euró áll majd rendelkezésre a 2005 és 2008 közötti időszakban az európai kulturális és tudományos tartalom hozzáférhetőségének és felhasználhatóságának fejlesztésére irányuló projektekre. A fő célkitűzések közé tartozik a nemzeti digitális gyűjtemények és szolgáltatások közötti interoperabilitás megvalósítása, valamint az anyagok többnyelvű környezetben való hozzáférhetőségének és felhasználhatóságának ösztönzése.

Az Európai Tanács reakciója

Az Európai Bizottság 2005. szeptember 30-án nyújtotta be a dokumentumot a tanácsnak és az Európai Parlamentnek, amelyet az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács 2005. november 14–15-ei ülésén tárgyalt meg. (A tanácsülésen hazánkat Bozóki András és Dienes-Oehem Egon képviselte.)

A tanács melegen üdvözölte az Európai Digitális Könyvtár létrehozására irányuló bizottsági kezdeményezést. Ezen túlmenően azonban néhány fontos területre is felhívja az Európai Bizottság figyelmét. Ezek:

  • az európai nyelvek támogatása, beleértve a kisebbségi nyelveket is;
  • a kulturális sokszínűség és a különböző etnikai csoportok közötti jobb megértés támogatása;
  • a regionális identitás támogatása;
  • a szerzői jogok tiszteletben tartása;
  • a magánszektorral való együttműködés lehetőségei;
  • a legjobb gyakorlat, megoldások megosztásának szükségessége.

A Régiók Bizottságának véleménye

A legfrissebb dokumentum a történetben a Régiók Bizottságának véleménye 2006. június 15-én. Ebben a Régiók Bizottsága (kiemelések: K. K. Á.)

  • üdvözli az Európa kulturális örökségének digitalizálására és digitális könyvtárak kialakítására irányuló kezdeményezésre vonatkozó javaslatot;
  • kiemeli, hogy a kulturális örökség digitalizálását, online hozzáférhetőségét és megőrzését az összes európai országban, régióban és városban, valamint az összes nyelven támogatni kell, olyan módon, ami hozzájárul a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzéséhez;
  • hangsúlyozza, hogy az európai kulturális örökség és irodalom digitális formában, széles körben történő hozzáférhetővé tétele az európai tudásalapú társadalom sikerének előfeltétele, ugyanakkor elősegíti az európai régiók és városok fejlődését is;
  • értékeli, hogy az Európai Bizottság közleménye kiemeli a kulturális örökség digitalizálásával kapcsolatos főbb kihívásokat, a számos megoldatlan technikai, jogi és pénzügyi kérdést, és megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok támogatják az ezen a területen történő előrelépésre irányuló erőfeszítéseket;
  • hangsúlyozza, hogy az információs társadalomra vonatkozó valamennyi stratégiának a helyi és regionális önkormányzatok a legfontosabb végrehajtó szervei, és hogy számos esetben ők tartják fenn a könyvtárakat, ezért a digitális könyvtárakkal kapcsolatos kezdeményezés keretében a helyi és regionális szintre is megfelelő figyelmet kell fordítani;
  • rámutat, hogy a digitalizálás hosszú távú folyamat, amely jelentős anyagi forrásokat igényel (szükség van az anyagok folyamatos karbantartására, frissítésére és konvertálására);
  • megjegyzi, hogy a tagállamok digitális könyvtári szolgáltatásai egymáshoz elektronikusan kapcsolódó, nemzeti, regionális és helyi szinten előállított elemekre terjednek ki; sikeres működésükhöz európai szintű együttműködésre és koordinációra van szükség;
  • úgy véli, hogy a könyvtárakra döntő szerep hárul a kulturális örökség és az irodalom online környezetben történő hozzáférhetővé tételében, mivel ez az anyag az ő segítségükkel juttatható el legkönnyebben a nagyközönséghez, ugyanakkor megjegyzi: elengedhetetlen, hogy a könyvtárak együttműködjenek a levéltárakkal, múzeumokkal, valamint más kulturális létesítményekkel, és a terület érintett szereplőivel.

A Régiók Bizottsága

  • hangsúlyozza, hogy a digitalizálásnak nem az az elsődleges célja, hogy a hagyományos nyomtatott és egyéb „fizikai hordozón lévő” kulturális termékek helyébe lépjen, hanem az, hogy az analóg anyagok mellett állítson elő digitalizált anyagokat, és segítse az információk hozzáférhetővé tételét;
  • kiemeli, hogy új finanszírozási formákat is ki kell alakítani, beleértve a magánszektor szereplőivel történő együttműködést;
  • kiemeli, hogy a technológiai haladásnak köszönhetően a digitális könyvtárak kialakításakor már a különböző nyelvi területeken élő felhasználók igényeit is figyelembe lehet venni, és ez fontos is;
  • megjegyzi, hogy fontos az újabb kulturális örökségre vonatkozó szerzői jogi rendelkezések megreformálására irányuló európai bizottsági javaslat;
  • úgy véli, hogy a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportoknak megfelelő lehetőségeket kellene teremteni az internethez való hozzáférésre, és útmutatást kellene nyújtani számukra a használatáról;
  • hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra fontos szerep hárul a kulturális örökség előállítóiként és tulajdonosaiként, illetve a tekintetben, hogy gondoskodjanak arról, hogy az információs társadalom szolgáltatásaihoz a lakosság minden tagja – a lehetőségekhez mérten – azonos mértékben férjen hozzá;
  • kiemeli, hogy számos európai országban még nagyon fontos az a lehetőség, hogy a közkönyvtárak hozzáférést biztosítanak a hagyományos nyomtatott anyagokhoz, de a nagyközönség részére az internet és az online szolgáltatások igénybevételére is lehetőséget kell nyújtaniuk. Az online szolgáltatások használóira és az ő helyi igényeikre tekintettel ezeket a szolgáltatásokat helyi és regionális szereplőknek kellene megszervezniük. Fontos, hogy a könyvtári tevékenységek nemzeti finanszírozása során ezt is figyelembe vegyék;
  • megjegyzi, hogy ahol a helyi és regionális önkormányzatok részt vesznek hálózati szerverrel rendelkező és a szolgáltatások teljes skáláját nyújtó különféle könyvtári vagy egyéb konzorciumokban, gondoskodni kell arról, hogy megfelelő lehetőségük legyen e tekintetben a döntések befolyásolására;
  • üdvözli, hogy az Európai Bizottság kiemeli a digitalizálandó anyagok kiválasztásával kapcsolatos kihívásokat, és úgy ítéli meg, hogy először is megfelelő figyelmet kell szentelni a helyi és regionális megfontolásokon alapuló kiválasztási kritériumoknak;
  • támogatja azt a javaslatot, hogy dolgozzanak ki stratégiákat a digitalizált kulturális anyagok hosszú távú megőrzésére;
  • érdekesnek tartja azt a javaslatot, hogy hozzanak létre kompetenciaközpontokat a tagállamokban, és hangsúlyozza, hogy gondoskodniuk kell arról, hogy a szükséges szakértelem és know-how helyi és regionális szinten is rendelkezésre álljon, ezenkívül a bevált gyakorlatokat is terjeszteniük kell.

A Régiók Bizottságának magyar tagjairól a http://cor.europa.eu/en/presentation/list.htm címen tájékozódhatunk.

Készült az Európai Bizottság COM(2005)465 végleges számú előterjesztése, a tanács 2005. szeptember 30-ai üléséről kiadott 2005/284. sz. sajtóközlemény és a Régiók Bizottságának EDUC IV-002 számú hivatalos dokumentuma alapján.

Kovácsné Koreny Ágnes

Nyomtatható verzió