54. évfolyam (2007) 4. szám

Adattármustra. Többnyelvű szótárak

Drótos László – Vranyecz Tünde – Dancs Szabolcs

A sorozat egyes számaiban független szakértők értékelik a magyar internet könyvtári szempontból fontos tartalomszolgáltatásait megadott szempontok szerint; ez alkalommal a többnyelvű szótárak témájában. A bírálatok a használók számára fontos keresőfelülettel, keresőrendszerrel, tartalommal és metaadatokkal foglalkoznak. Az észrevételek egyrészt segítséget nyújtanak a rendszerek minél jobb és eredményesebb használatához, másrészt felhívják a fejlesztők és karbantartók figyelmét a szolgáltatás hiányosságaira a jövőbeli minőségi javítások érdekében.

SZTAKI-szótár

Honlap: http://szotar.sztaki.hu
E-mail: szotar@dsd.sztaki.hu
Fenntartó: MTA SZTAKI elosztott rendszerek osztálya
Értékelés dátuma: 2007. február 19.
Értékelő: Drótos László

Általános értékelés

A SZTAKI-szótár a magyar web egyik legrégebbi és már fogalommá vált szolgáltatása 1995-ben indult egy angol–magyar szójegyzékkel és egy egyszerű keresőfelülettel (szotar.sztaki.hu/archive/1995/szotar.hu.html). Azóta nemcsak a felület vált egyre kifinomultabbá, hanem további öt nyelv szókészletével bővült, és jelentősen gyarapodott az eredeti angol szótár tartalma is, a használói által hozzátett szavaknak és kifejezéseknek köszönhetően. Egyfajta közös kereső olyan egyéb szolgáltatásokhoz is, mint az egynyelvű értelmező szótár és tezaurusz: a Webster's Collegiate Dictionary, a rövidítések és betűszavak gyűjteménye: a rovidites.hu, a jelnyelvi videókat tartalmazó hallatlan.hu, vagy a findict.hu pénzügyi fogalomtár. 2006 őszétől az „origo” portál részeként, annak egyéb közhasznú szolgáltatásaiba beépülve lehet használni a szótár keresőjét.

A teszteléskor talált három komolyabb hiányosság a következő:

  1. Csak a szótárak egy része mögött van valamilyen szakmai háttér; a nagy nyelvek szókészlete egyszemélyes gyűjtésekből kiindulva, felhasználói javításokkal és bővítésekkel fejlődik, így ezek megbízhatósága és teljessége bizonytalan. A tájékoztató szövegek erre nem hívják fel a figyelmet, és nem ajánlanak más digitális vagy hagyományos forrásokat az esetleges hibák vagy hiányok elkerülésére.
  2. A szolgáltatás komplexebbé válása és portálba integrálása miatt a webfelületen való keresés – különösen a táblázatos megjelenítésnél – nagyon lelassult, és bár vannak alternatív lehetőségek (pl. a táblázatos nézet kikapcsolása, böngészőbe építhető bővítmények), érdemes volna a kezdőlap betöltődése után egy egyszerű és gyors ablakot felajánlani azoknak, akik sokat akarnak keresgélni valamelyik szótárban. Ezzel egyúttal megoldódna az akadálymentesítés is.
  3. A szótár fő erőssége a felhasználói visszajelzés, a közös fejlesztés lehetősége. A funkció áttervezés miatt most éppen szünetel, de jó volna legalább olyan szinten megvalósítani, mint a Wikipediában, hogy gyorsan bővülő, de egyben önszabályozó, a minőség javítása felé haladó rendszer legyen. Erősíteni kellene a közösségépítési funkciókat is – bloggal, fórumokkal, akciókkal stb. –, hogy a netizenek továbbra is sajátjuknak érezzék ezt a szótárszolgáltatást, és kialakuljon egy megbízható nyelvtudású önkéntesekből álló csoport, amelynek tagjai felügyelik a szótárak minőségét, és esetleg elkészítik a teljes és helyes kétnyelvű kezelőfelületet is mindegyik szótárhoz.

A SZTAKI-szótár méltán vált a legnépszerűbb ingyenes szótárszolgáltatássá a magyar weben, bár készítői láthatóan inkább számítástechnikai kihívást láttak benne, mintsem szótárszerkesztői szakmai feladatot. Várhatóan ez a jövőben sem változik, ezért továbbra is érdemes a már bevált erősségekre: a kreativitásra, a technikai innovációra és a közösségi építkezésre helyezni a hangsúlyt.

Részletes értékelés

Felület, használhatóság, segítség

  • A jelenlegi felület az „origo” portálba épül be, annak színvilágát, menüsorát és reklámait hordozza (1. ábra). Ez egyrészt meglehetősen lelassítja az oldal betöltődését, ami különösen akkor válik kényelmetlenné, ha valaki hosszasan keresgél. Másrészt leszűkíti a ténylegesen használt felületet a keskeny középső sávba, így egy közepes felbontású képernyőn egy hosszabb találati lista csak sok görgetéssel nézhető át. Szerencsére a szótár keresője néhány más weblapról is elérhető (pl. a www.sztaki.hu-ról is), valamint letölthető modulok formájában beépíthető a böngészőbe, sőt akár DVD-n is megvehető, így a „nagyfelhasználóknak” inkább ezek az alternatív megoldások ajánlottak.
  • A kereső rész elég egyszerű, praktikusan tervezett, kezdőknek is könnyen átlátható, megtanulható. Az egyes szótárak méretéről a kezdőlap közepén vannak adatok, a forrásukról pedig a bal oldali hasábban, a Beállítások menüben levő – nehezen felfedezhető – kérdőjel mögötti súgó tájékoztat. Ezek a súgók csak egy-két alapfunkciót magyaráznak el, és nincsenek rendesen hozzáigazítva az egyes szótárakhoz: például csak azt írják le, hogy a magyar ékezeteket hogyan lehet bevinni nem magyar billentyűzetről, de azt már nem, hogy a francia, lengyel vagy olasz speciális karakterek hogyan írhatók be egy magyarról. A lengyel szótár súgójából hiányzik a fordítás irányát jelző nyíl képe, a németnél pedig a forrást felejtették el módosítani: az angol szóállomány összeállítója itt is szerepel. A súgók karbantartására kevés figyelmet szenteltek, amit feltűnő betűhibák mutatnak (pl. az angolban: „change traslation direction”, a magyarban: „nemzetklözi kiejtési jelek”), és az elavult URL címek a szótár korábbi verzióinak már nem létező részeire utalnak (pl. a http://www.szotar.sztaki.hu/help_page.php lapon a „bárki hozzátehet új szavakat is” mondaton levő hivatkozás), illetve a szintén régen megszűnt külső oldalakra való utalások is (pl. az angol súgóban az „original dictionary file” alatt levő URL cím).
  • A kiegészítő lehetőségekről (fonetikus jelek, gépi felolvastatás, a böngészőbe beépíthető modulok, WAP-elérés) már bővebb ismertetők vannak, de ezeket is a kezdőlap – korábban negyedévente változtatott – bevezető szövegének laza és humoros stílusában írták, ami szórakoztató ugyan, de nem sokat segít azoknak, akiknek valamilyen technikai problémájuk akad ezekkel a speciális funkciókkal. Kevés, vagy nehezen megtalálható információt kap az is, akit a szolgáltatás, a mögötte álló stáb, a munkamenet, a használati statisztikák, a várható új fejlesztések, vagy az együttműködési lehetőségek érdekelnek.
  • A szotar.sztaki.hu nem kínál akadálymentes felületet, viszont használható karakteres lynx böngészővel is, csak sajnos minden alkalommal át kell vergődnünk a bal oldali hasáb menüpontjain, hogy a keresősorhoz elérjünk. Grafikus böngészőkkel a betűméret átállítására van lehetőségünk a bal oldali Beállítások menüvel, akár több fokozatban is, ám a növelés rövidesen az oldalelrendezés széteséséhez vezet, és nincs olyan ikon, amellyel az alapbeállítást egyszerűen vissza lehetne állítani.
  • Egy többnyelvű szótárnál természetes igény, hogy a kezelőfelület is használható legyen az adott nyelveken. Ez itt csak részben valósul meg: csupán a szótárak egy részénél lehet a felület nyelvét átváltani a Beállítások menüben, de ilyenkor is csak a kereső űrlap, a kezdőoldal ismertetője és esetleg a rövid súgó nyelve változik, és még ezeken is sokszor magyar feliratok, szövegrészletek bukkannak fel. A legteljesebb ilyen szempontból az angol verzió – kár, hogy ez csak az angol szótárnál választható, holott nyilván szívesen használnák az angolul tudó lengyelek vagy olaszok is, ha már anyanyelvű felületet nem választhatnak maguknak.
  • A szolgáltatás üzemeltetője, valamint a webmester elérési címe a lapok alján van feltüntetve, és ugyanitt, az apró betűs „köszönet” feliratra kattintva kapunk részletesebb áttekintést arról, hogy kik az egyes szókészletek összeállítói és gondozói, valamint a különböző technikai fejlesztések felelősei. Annak ellenére, hogy a SZTAKI-szótárt mindig is közösségi fejlesztésnek tekintette a magyar internetezők többsége, az üzemeltetők e-posta címein és a – jelenleg szünetelő – szójavítási és -kiegészítési funkción kívül nemigen vannak egyéb visszajelzési, közösségteremtési lehetőségek. Csupán a Szavazás menüpont alatt sikerült valami fórumszerűséget találni, ahol a 2006-os dizájnváltással és portálba integrálódással kapcsolatban lehetett szavazni, illetve véleményt nyilvánítani.

1. ábra  A szótár főoldala

Kereső funkciók, találatok

  • Egyféle kereső űrlap van mindegyik kétnyelvű szótárhoz, ami valójában egyetlen beviteli sor, néhány ki-be kapcsolható opcióval és lenyitható menüvel (2. ábra). A háttérben levő szóadatbázisok valójában nagyon egyszerűek (lényegében csak szó- vagy fogalompárok), ezért ennél bonyolultabb keresésre nemigen van szükség. Bár azzal, hogy például az angol szótárba bekerültek PHARE-szakkifejezések szómagyarázatai is, vagy hogy a felhasználók gyakran zárójelben adnak további kiegészítést a szó eredetére vagy használatára, egyre több hamis találat is érkezik, mivel nincs szétválasztva a szó/fogalom és a magyarázat.
  • Ha több szót írunk be, azt kifejezésként értelmezi a rendszer, vagyis pontosan illeszti a mintát az adatbázisban levő tételekre, így például az act of god helyett beírt act god keresés nulla találatot ad az angol szótárban – ez indokolatlan korlátozásnak tűnik. (Kivétel ez alól a findict.hu szótára, mert abban valamiért AND kapcsolattal keres a program.) Ugyanakkor az egyéb mintaillesztési lehetőségek megvannak: a beírt karaktersorozat lehet bárhol, vagy csak szó elején, vagy csak teljes szóként fordulhat elő – sőt ezek az opciók a találati lista megjelenése után is átállíthatók, ami nagyon hasznos, ha túl sok vagy túl kevés találatot kaptunk. Megadhatjuk továbbá, hogy a kisbetű-nagybetű, illetve az ékezet számítson-e a keresésnél. Kérhetünk kiejtési jeleket az angol és a német szótárnál (ezzel együtt a magyar és az angol gépi felolvasás lehetőségét is bekapcsoljuk!), valamint süketnéma jelbeszédet is, amely magyar szavaknál a kis kézikonra kattintva rövid videók formájában jelenik meg.
  • A keresés ékezetek nélkül, illetve Latin-1 vagy Latin-2 kódkészlettel, vagy akár az alapbetű után írt repülő ékezetekkel is történhet, utóbbi a magyaroknak is hasznos, mert a francia, olasz és holland szótárak Latin-1 kódlapra vannak állítva, így a magyar billentyűzeten beírt erdő szóból erdő lesz a keresőmezőben, és nem kapunk találatot. Az ékezet nélküli keresés a lengyel szótárban valamiért nem működik (pl. a gora szóra nincs találat, csak a góra alakra), és a nazális betűket is hiába próbáljuk az alapbetűvel helyettesíteni (pl. a gołšb szó sem gołab, sem golšb formában nem található meg). Ha legalább egy virtuális billentyűzet volna az egyes szótárak keresőlapjain, ahol az adott nyelv speciális karakterei egérrel kattintva bevihetők lennének, már az is megoldaná ezeket a problémákat.
  • Ha a beállított szótárban nem szereplő karaktersorozatot adtunk meg, akkor a kereső előbb megpróbálja megtalálni a másik nyelven, és ha így sincs találat, akkor felajánlja a többé-kevésbé hasonló szavak listáját, valamint az angol–magyar szótárnál a Webster Dictionaryben való keresést. Kár, hogy ezek nem választhatók már a keresés indításakor, vagyis nincs olyan beállítható opció, amely megengedné a hibás helyesírású szavak keresését, illetve lehetővé tenné az angol–magyar szótár mellett a Websterben való egyidejű keresést. Ha semmit nem írunk be, és úgy kattintunk a KERESÉS gombra, a nem túl értelmes „Nem volt szó megadva. Legközelebb kérem töltse ki A szó mezőt!” üzenet jelenik meg. (Az angol kezelőfelületen pedig ilyenkor a szintén nem létező pattern fieldre hivatkozik a hibaüzenet.)
  • A keresés tulajdonképpen nagyon gyors, csak a portál által hozzáadott keret, valamint a hosszabb találati listáknál a táblázat felépítése tart sokáig a böngészőnek (3. ábra). Ezért érdemes a „Táblázat készítése” opciót kikapcsolni, ha lemondunk az áttekinthetőbb és kiejtési jeleket is tartalmazó táblázatos nézetről, és inkább a gyorsabb szótárazást választjuk. Ez az egyszerűbb találati lista azért is jobb, mert sokkal könnyebb kimásolni belőle szavakat vagy sorokat, mint a táblázatos nézetből, ahol ráadásul a jobb egérgomb is a szokásostól eltérően viselkedik. A táblázat nélküli lista hátránya viszont, hogy a rovidites.hu-nak átadott keresések ilyenkor nem működnek, ami programozási hiba lehet; a findict.hu-ban való továbbkeresést pedig ilyenkor fel sem ajánlja a rendszer. Az oda-vissza keresés szerencsére mindkét nézetben működik: egy angol szavakat tartalmazó találati listában például bármelyik szóra kattintva megjelennek annak a magyar megfelelői, ezek egyikére kattintva pedig annak az angol fordításai, és így tovább. Ezzel a módszerrel elég jól lehet szinonimákat, az első keresésnél kiadottnál szerencsésebb megfeleltetéseket találni.
  • A találati lista nem lapozható, és legfeljebb 100 sorból áll. További maximum 100 találat jelenik meg a kibővített szótárból, ahol van már ilyen. Erről a korlátozásról a súgó nem tájékoztat, mint ahogy arról sem, hogy mi alapján történik ennek a 100+100 tételnek a kiválasztása.
  • A listában a keresésként beírt karaktereket dőlt betűvel emeli ki a rendszer, de sajnos nem abban a formában, ahogy az adatbázisban van, hanem ahogyan beírtuk. Ennek az a következménye, hogy amikor az „Ékezet nem számít” és a „Bármilyen egyezés” opciók be vannak kapcsolva, akkor az alma keresésre az „unalmas” szóban ki tudja emelni dőlt betűvel, de a „pálmaház”-ban már nem. A nagyobb baj az, hogy ha „Kis-/nagybetű nem számít” üzemmódban keresünk, nem látjuk a helyes írásmódot: az angol szótárban például a hungarian szóra keresve az összes találat kisbetűsen jelenik meg, a németben pedig a Hund betűcsoportra ilyen találatok jönnek: „JahrHundert”, „SeeHund”. A kis-/nagybetű opció egyébként a rovidites.hu és a findict.hu szótárainál hatástalan, ami tovább növeli a találati listában a zűrzavart.
  • Az angol–magyar szótárnál még egy Szószedet menüpont is van a bal oldali menüben, ahol egy legfeljebb 300 szóból álló magyar vagy angol szöveg szavait egyszerre kikerestethetjük, és még néhány további beállítási lehetőségünk is van (pl. ábécébe rendezhetjük a szópárokat). Sőt itt még nyomtatási nézet is kérhető, ami nagyon hiányzik a fő kereső találati listájánál. A szintén a Szószedet oldalon levő „weblap fordítás” viszont nem működött a tesztelés időpontjában, a beírt URL címekre nem reagált, és hibaüzenetet sem küldött.
  • Jól működtek azok a kis programkódok, amelyek a különböző típusú böngészőkbe a szótárakat keresőszolgáltatásként, könyvjelzőként, vagy a jobb egérgombbal megjelenő menüpontként építik be. Az utóbbi kettő arra is képes, hogy egy weblapon kijelölt szóra indítson keresést, és mivel a találatok ilyenkor egy új kis ablakban jelennek meg, a portálba integrált eredeti keresőfelület teljesen kikerülhető. (Kár, hogy ez a kis ablak Firefoxban nem méretezhető át.) A webes felület mellett WAP-on is elérhetők a szótárak; ezt megfelelő mobilkészülék hiányában csak szimulátorokkal sikerült tesztelni. A keresőfunkciók itt még korlátozottabbak, és nincs hozzájuk használati utasítás, de úgy tűnik, hogy csak szóeleji illeszkedés van, és ha nincs találat, akkor a hasonló szavak listája automatikusan megjelenik (4. ábra).

2. ábra  A keresőmező és a beállítható opciók

3. ábra  Egy találati lista kiejtési jelekkel és jelnyelvi videóval

4. ábra  A SZTAKI-szótár egy WAP-szimulátorban

Tartalom, minőség

  • A közösségi alapon fejlődő, divatos néven „webkettes” szolgáltatások problémája a pontosság és a hitelesség, valamint ha nem is a teljesség, de legalább a nagyjából egyenletes lefedettség. Különösen fontos szempontok ezek az olyan tartalomszolgáltatásoknál, mint a lexikonok vagy a szótárak. A SZTAKI-szótárnak van ugyan intézményi háttere, de az informatikai intézet, és csak egyes szótárak, szótárrészek összeállításában működnek közre nyelvész szakemberek, illetve egy-egy szakterület terminológiájában jártas szervezetek. Hozzájárulásuk legjobban a http://szotar.sztaki.hu/docs/credits.hu.jhtml oldalon ellenőrizhető. (A holland szótár ismertetőjében egyébként egy mondat kétszer szerepel ezen a lapon.) A szolgáltatás készítői az alapszókészletek mellé egy-egy, a használók által fejleszthető „kibővített szótárat” is létrehoztak, a keresések ezekben a bővítményekben is lefutnak, de a találatok külön táblázatban jelennek meg. Arról nincs információ, hogy ezek a felhasználói bővítések vagy javítások milyen minőségbiztosítási ellenőrzésen mennek át, mielőtt bekerülnek a nyilvános szolgáltatásba. (Ezzel kapcsolatban érdemes a gizmo szóra keresni a magyar–angol szótárban!) Kétségtelen ugyanakkor, hogy ez a lehetőség hozzájárul ahhoz, hogy a szókészletek modernek legyenek, és elvileg az öntisztulásnak, a hibák folyamatos csökkenésének reményét is megteremti. A korábban a jobb egérgombbal elérhető, javításra vagy bővítésre szolgáló űrlap új változatának fejlesztése most folyik, és remélhetőleg a közösségi tartalomfejlesztés előnyeit fogja erősíteni a hátrányaival szemben.
  • A szótárak mérete eltérő. Csak az angol, és érdekes módon a holland szókészlet éri el a százezres nagyságrendet, a német 41 ezer, a francia, az olasz és a lengyel tízegynéhány ezer szópárt tartalmaz. Bár ezek sem kis számok, de itt csak szópárakról van szó, vagyis ha egy magyar fogalom például 15-féle hasonló jelentésű angol szónak feleltethető meg, akkor ez 15 tételt jelent az adattárban, míg egy hagyományos szótárban ezek egyetlen szócikk alatt vannak összefoglalva. A szavak megfeleltetésén kívül többnyire nincsenek további információk a jelentésárnyalatokról, a szóhasználat módjáról, a nyelvtani sajátosságokról, és nincsenek példamondatok sem, legfeljebb állandósult kifejezések, szólások. Szótárszerű jellemzői még leginkább a holland–magyar résznek vannak, és a 128 ezer szavas, profi Webster's Ninth New Collegiate Dictionarynek, ami elég mostoha módon nincs beépítve a többi szótár közé a keresőfelületbe, hanem a http://szotar.sztaki.hu/webster oldalon egy külön keresőlap van hozzá, a tükrözés dátumának feltüntetése és magyar segítség nélkül, csupán egy kissé szétesett angol help-oldallal (a képek már nem jelennek meg rajta, és a „Back to Help” visszalépés is nem létező címre mutat).
  • Elgépelések, valamint tipikus helyesírási hibák természetesen időnként felbukkannak, mind az elvileg megbízhatóbb alapszótárakban, mind a kibővített szókészletekben (pl. néhány hibás magyar szó: csináll, össszehúzódó, árbóç, darabárú). Ezek a „zajok” kevésbé okoznának gondot, ha a keresőben volna olyan opció, amellyel egy vagy két eltérést meg lehetne engedni a beírt és a találatnak minősített karaktersorozat között. De ezt a hasonlósági keresést – pontosabban a hasonló szavak listáját – csak olyankor ajánlja fel a rendszer, ha a választott nyelvpár egyikében sem talál egyetlen egyezést sem.

Metaadatok, bibliográfiai információk

  • Bár a SZTAKI üzemeltet saját, OAI-alapú metaadat-keresőt (http://nda.sztaki.hu), szótárait mégsem látta el rendes Dublin Core fejléccel. Csak a <title> sor van kitöltve, valamint keywords, illetve description mezők fordulnak még elő az egyes szótárak kezdőlapjaiban, de azok is csak magyarul. A metaadatokat gyűjtő rendszerek így nem fogják ezeket a fontos szolgáltatásokat megtalálni és visszakereshetővé tenni, főként idegen nyelveken nem.
  • Kevés információt találnak az érdeklődők arról, hogy milyen nyomtatott vagy digitális források alkotják a szolgáltatás mögött levő adatbázisokat. Az egyes nyelveknél levő súgók, és a lapok aljáról elérhető „köszönet” oldalon van ugyan ezekről némi tájékoztatás, de ez nyelvenként változó, és az angol és a német szótárak kivételével csak magyarul érhető el.
  • Hogy a találati listában megjelenő szavak, fogalmak melyik beépített szakszótárból származnak, azt zárójelbe tett rövidítések: (EU), (PHARE), illetve kattintható utalók: rovidites.hu, findict.hu jelzik.




Orvosi Szótár

Honlap: http://www.orvosiszotar.hu
E-mail: info@orvosiszotar.hu
Fenntartó: -
Értékelés dátuma: 2007. február 13.
Értékelő: Vranyecz Tünde

Általános értékelés

A honlapot fenntartó szerkesztőség(?), kiadó(?), társaság(?) az oldalon fellelhető információk alapján kizárólag Papp András főorvos nevéhez köthető.

A weblapszerkesztők tervei között egy minél szélesebb felhasználói körnek kiépített orvosi szótár, valamint betegségkód-kereső szerepel, a latin nyelvű orvosi beutalók, jelentések, leletek vagy eredmények, továbbá a beteglapokon található kódok értelmezéséhez. A cél megvalósítását fél éve kezdték el, azóta fejlesztik, gazdagítják a dinamikusan növekvő adattárat.

A http://www.orvosiszotar.hu oldalon elérhető:

  • egy több mint 28 ezer szócikket tartalmazó latin–magyar, magyar–latin orvosi szótár;
  • 2005 óta a gyógyászati ellátás rendelésénél a recepteken kötelezően feltüntetett betegségkódok értelmezésére szolgáló kereső, amely jelenleg több mint 34 ezer kódot foglal magába;
  • az egészség-, illetve az orvostudomány népszerű témáival foglalkozó színes cikkek.

A tesztelés eredményeként összefoglalható észrevételek:

  1. A honlap egyik legszembetűnőbb erőssége az aktív gondozás, a folyamatos adatfeltöltés, a felhasználói észrevételekre, kérdésekre érkező meglepően gyors válasz. A weblap felépítése egyszerű, könnyen áttekinthető, az oldalon könnyű a navigálás. A projekt egyedülálló, a célkitűzés jó, a weblap hiánypótló.
  2. Fel kell hívni a figyelmet ugyanakkor néhány hiányosságra. Fontos volna a nyelvhelyességi, helyesírási hibák kiküszöbölése, növelni kellene a keresési lehetőségeket kategóriák szerint, megvalósítva a keresőszavak logikai operátorokkal történő összekapcsolását, továbbá a találatok több szempont szerinti rendezése is javítana a szolgáltatáson.
  3. A szótár egyik legnagyobb hiányossága a találati lista nagyfokú redundanciája, ennek orvoslása az egyik legsürgetőbb feladat.
  4. Növelni lehetne a szolgáltatások számát, például szakmai tanácsadás beindításával. A szakma nagyobb mértékű bevonásával több témában indíthatnának vitafórumot aktuális kérdésekről.
  5. Feszesebbé téve a tájékoztató szövegeket, grafikailag határozottabban leválasztva a különböző funkciókat, letisztultabb megjelenéssel egyszerű, de megfelelő honlapot kínálhatnának.

Részletes értékelés

Felület, használhatóság, segítség

  • A honlap első látásra rendezetlennek tűnik, ami a grafikailag kellőképpen le nem váló reklámoknak, bannereknek, hirdetéseknek is tulajdonítható, valamint a tartalmi szempontból nem kellően súlyozó dizájnnak (5. ábra). A további barangolás során kiderül, hogy az oldal felépítése tulajdonképpen nagyon egyszerű, a navigáció a weblapon rendkívül könnyű, ami a párhuzamos felépítésnek köszönhető. A weblapnak gyakorlatilag nincs kezdőoldala, mindegyik oldal ellátja ezt a funkciót, mivel bármelyik pontjáról egy lépéssel elérhetjük bármelyik keresőt vagy tájékoztató blokkot. Három tartalommal töltik fel az oldalt: latin–magyar, magyar–latin orvosi szótárral, betegségkódjegyzékkel, valamint cikkekkel.
  • Három látogatói körnek kínálnak gazdag, sokszor túlbeszélt eligazítást a weboldal használatáról, az együttműködés további lehetőségeiről. Minden oldalon megjelenik az a három ugrópont, amely alatt részletes tájékoztatást találunk felhasználók, hirdetők (itt található az oldal hivatalos látogatottsági auditja is, amelyhez saját fejlesztésű adatbázist használnak), valamint webfejlesztők számára. A keresőkről is megadják a szükséges általános tájékoztató szöveget, azonban a keresőkérdés megfogalmazásának speciális korlátait csak a már sikertelen próbálkozás után közlik. (Például: „a keresett szónak minimum 3 karakternek kell lennie, és nem tartalmazhat szóközt vagy % karaktert”.) Bizonyos esetekben pedig csak a keresői tapasztalat tárja fel ezeket az akadályokat (l. a „Kereső funkciók, találatok” fejezetben).
  • A projekt céljára, indulására vonatkozó információkat a látogatóknak szóló tájékoztató anyag tartalmazza, méretéről már a nyitóoldalon olvashatunk. A 2006. július 26-a óta fejlesztett szótár ingyenes szolgáltatás, célcsoportja a lehető legtágabb, tartalmát az interneten ingyenesen megtalálható forrásokból, fizetett szó- és adatgyűjtők révén, az e-mailben feltett kérdésekre adott válaszok segítségével, illetve az eredménytelen keresések pótlásával gazdagítják.
  • Az oldal szerkesztőinek nyelvezete – bár közvetlen hangnemre törekednek – sokszor inkább iskolás, néha kifejezetten igénytelen. A kapcsolattartást több szinten támogatják, az interaktivitásra határozottan figyelnek: minden oldalon megtaláljuk a felhasználói visszajelzésekre felkínált e-mail címet, a nem talált kifejezéseket megpróbálják egy héten belül beépíteni a szótárba, de öt szónál nem hosszabb kifejezések e-mailben történő megkérdezésére is lehetőség van, amire valóban néhány órán belül válaszolnak, azonban a rossz karakterkódolás miatt olvashatatlan formában. (A felhasználók hosszabb szakmai kérdéseket is feltehetnek, amelyekre néhány napon belül karakterenként 4 Ft-ért kapnak választ.) Egyetlen sajtóközleményük szerint blogot és hírlevelet is indítottak közösségfejlesztés céljából. (Ennek ugrópontjára csak hosszas keresgélés árán lehet rábukkanni a betegségkód-kereső oldal legalján.) Hagyományos elérési címeket, telefonszámokat nem közölnek. A szerkesztőség összetételéről kevés információt találunk, mindössze egyetlen konkrét név szerepel: a szakmai munkát irányító Papp Andrásé. Az http://www.orvosiszotar.hu logója a weblap majd minden pontján jól látható. Levelezési cím – bár eléggé eldugott helyen – az oldalak alján található, és a honlapnak azokon a részein, ahol ez fontos, ismételten fel van tüntetve.
  • Az oldal nem akadálymentes, nincs a vakok és gyengén látók számára kifejlesztett felolvasóprogram. A szöveg több böngészőben (Firefox, Internet Explorer, Mozilla) is méretezhető, a rádiógombok nagysága azonban sajnos nem változik.
  • Sem az összefoglaló tájékoztató szövegeket, sem a hirdetőknek szóló információkat, vagy az oldal forgalmára vonatkozó adatokat nem jelenítették meg angolul vagy más világnyelven, a keresőfelületekről, vagy a hozzájuk tartozó tájékoztatókról nem is beszélve.
  • Az oldal felhasználóiról főként a hirdetőknek szóló tájékoztató anyagból informálódhatunk. 2006 decembere óta auditálják az oldal látogatottságát, egy hatkérdéses űrlap segítségével készítenek közönségstatisztikát.

5. ábra Az orvosiszotar.hu nyitóoldala

Kereső funkciók, találatok

  • Az orvosi szótárhoz és a betegségkódok (BNO) tárához egy-egy egyszerű keresőmező áll rendelkezésre. Mindkettőnél választhatunk a teljes egyezés és bármilyen egyezés opciók között, ez utóbbinál automatikus a csonkolás, de csak egyszavas keresésnél. A keresőmezőbe ugyan több szót is beírhatunk, de keresésünk csak akkor lesz sikeres, ha eltaláljuk a pontos szakkifejezést. A szavak rossz sorrendjével eleve kudarcra van ítélve a keresési szándék. Például a fekély és fog szavakra keresve nem találjuk meg a fekélyes fogínygyulladás kifejezést, ahogyan a fekélyes és gyulladás szópárosításra sem. Itt csak akkor van eredmény, ha teljes egészében beírjuk a kifejezést, vagy ha csonkolunk, de a második szót kizárólag a következő formában: fekélyes+fog.
  • Az elütéseket a rendszer nem tűri, az ékezet nélküli keresés megvalósítható. Az adatbázis feltöltésekor nem figyeltek a bevitt szöveg helyesírására (6. ábra) (gyakran találkozunk hasonlókkal: vakbélgyúlladás, átfuródásos stb.).
  • A keresőkérdés szűkítésére szólít fel a rendszer sok találat esetén; a „nagy” szám azonban csak tapasztalati úton deríthető ki, erről nem tájékoztatnak. (Az epe szóra 502 válasz érkezhetne, ami egyértelműen „nagy” szám, ugyanakkor az epehólyagra történő szűkítés 72 találatát sem jeleníti meg a rendszer. Úgy tűnik, mindössze 50 alatt képes a találatok kezelésére.)
  • Bár a találati listák kinyomtathatók, a másolás során elvesztik formázottságukat, és használhatatlan, összefolyó szöveggé válnak.
  • Mivel az eredménylista redundáns, a tetején megjelenő találati szám gyakorlatilag figyelmen kívül hagyható, mindössze tájékoztató jellege van. Magyar kifejezés keresésekor is a latin válaszokat találjuk az első oszlopban, ami nehézkessé teszi közöttük az eligazodást, ráadásul a találatoknak nincs átlátható rendezési elvük (7. ábra).
  • A betegségkódok, illetve a hat különböző törzslista keresőjében a kódokon kívül többek között diagnózisra, eljárásokra, műtéti anyagokra, illetve eszközökre kereshetünk.
  • A válaszidő viszonylag rövid, a találati listát gyorsan kiadja a rendszer. Sikertelen kereséskor részletes tájékoztatást kapunk a további lehetőségekről: egyéni kérdezés a honlap szerkesztőitől, a keresőkérdés megváltoztatása, például a helyesírás ellenőrzésével vagy csonkolással (8. ábra). Jó ötletnek bizonyul, hogy teljes egyezéses sikertelen keresésnél jelölik, hogy milyen találati számot adna a kereső ugyanarra a kérdésre bármilyen egyezéssel.

6. ábra A „vakbélgyulladás” keresésének eredménye az orvosi szótárban

7. ábra Redundancia a „gingiva” szó teljes egyezéses találati listájában

8. ábra Sikertelen keresésnél felkínált javaslatok

Tartalom, minőség

  • Az adattárat 2006 nyara óta fejlesztik, az orvosi szótár jelenleg több mint 28 ezer szócikket tartalmaz, a betegségkód-kereső pedig 34 410 kód, illetve kifejezés között keres. A különböző témákban gyűjtött cikkek oldalán mindössze néhány rövid anyag található. A szerkesztők célja között nem szerepel egy tudományos cikkadatbázis kiépítése, főként rövid, érdekes, népszerű írásokat kívánnak közölni. A cikkek szerzőinek neve nincs feltüntetve, helyükön mindig az http://www.orvosiszotar.hu szerepel, ugyanakkor bárki számára felkínálják a publikáció lehetőségét a válogatás jogának fenntartásával. A cikkeket a nem túl sokat mondó Kiemelt témák és További témák cím szerint csoportosítják. A gyűjtemény növekedése teszi majd indokolttá a további rendszerezést, vagy a keresés lehetőségének megoldását.*
  • Az oldal nyelvhelyességi, helyesírási és stílusszempontból sok kívánnivalót hagy maga után. (Még a cikkeket összegyűjtő oldal címében is találni hibát: „Az egészségség témái”.) Az ékezetes betűk helyesen jelennek meg, az oldalt Windows 1250-es, közép-európai karakterkészlettel építik.
  • A weblapot oktatási, illetve ismeretterjesztési célra kínálják fel, orvosi szempontból nem vállalnak felelősséget a közölt tartalmakért, amelyeket nem orvosi tanácsadás vagy szolgáltatás céljából gyűjtötték egybe. Ezeket a kitételeket a Jognyilatkozatban foglalják össze, amelyet a felhasználó egy keresés elindításával, ráutaló magatartással elfogad. Kifogásolnivaló azonban, hogy a Jognyilatkozat tartalma csak az oldalak legaljára görgetve, egy apró betűs ugrópont alatt található meg.

Metaadatok
A honlap HTML-forrásában az alap szerző+cím közlésen kívül is találunk metaadatokat. A kezdőoldal tartalmának szöveges leírása teljes egészében megegyezik a kulcsszavakkal („orvosiszotar. hu – orvosi szótár – orvosi szakkifejezések – orvosi kifejezések”). Az oldal indexelését, illetve ugrópontjainak követését lehetővé teszik a Google kereső adatgyűjtő robotja, a Googlebot, valamint a robots metataggel más robotok számára is.




webforditas.hu

Honlap: http://www.webforditas.hu
E-mail:
Fenntartó: MorphoLogic
Értékelés dátuma: 2007. február 9–11.
Értékelő: Dancs Szabolcs

Általános értékelés

A www.webforditas.hu a magát a „nyelvészeti programok specialistájaként” aposztrofáló, magyar alapítású MorphoLogic cég 2006 októberében indult ingyenes webes szolgáltatása, amelynek előzményeiként említhetjük a korábban http://www.mobidic.hu és http://www.mobidictionary.com webcímeken elérhető internetes szótárakat. (Ma ezek az URL-ek ugyancsak a webforditas.hu-ra irányítanak minket.) A weboldal a szótáron kívül weblapfordítót és szövegfordítót is tartalmaz. A szótárszolgáltatás a MorhoLogic által kifejlesztett MoBiDic technológián alapul, amelynek egyik sajátossága, hogy egy szót egyidejűleg több szótárban is kereshetünk. A MoBiDic-szótárak további fontos tulajdonságai: a kifejezésekben való keresés; a keresett kifejezések szótárbeli környezetének megjelenítése; a lemmatizálás, azaz a szótő előállítása, amelynek jóvoltából toldalékokkal ellátott szavakra is eredményesen kereshetünk.

A MoBiDic program által működtetett szótári adatbázis tartalma a www.webforditas.hu-ban:

  • Angol–magyar alapszótár (26 000 címszó és 21 000 kifejezés);
  • Angol–magyar webszótár (5500 címszó és kifejezés);
  • Magyar–angol alapszótár (31 000 címszó és 18 000 kifejezés);
  • Magyar–angol webszótár (6700 címszó és kifejezés);
  • Német–magyar kéziszótár az 1969-es kiadású Halász Előd-féle kéziszótár alapján (német–magyar irányban: 65 000 címszó és 20 000 kifejezés, magyar–német irányban: 78 000 címszó és 31 000 kifejezés);
  • Magyar Szinonimaszótár (11 000 rokon értelmű szó és kifejezés).

A szótár használata az olykor kissé fölöslegesen részletezőnek tűnő súgó használata nélkül is egyértelmű, kézenfekvő, problémát legfeljebb az egyes szócikkek értelmezése okoz. A szavak mögötti rövidítések (pl. [n], [vt]) és egyéb közlések (pl. [∼, ∼n]) megfejtéséhez ugyanis fel kell lapoznunk a papíralapú szótárak bevezetéseit, ha nem vagyunk elég gyakorlott szótárhasználók. A keresés eredményességéhez hozzájárul a szótárkörnyezetpanel, amelynek segítségével az elgépelt vagy ragozott, de a lemmatizálás ellenére a találatok között fel nem tüntetetett kifejezéseket is rendszerint könnyedén megtaláljuk. Ami a szótő-előállítást illeti, a szótár az izoláló típusú angol nyelvnél hibátlanul működik, a toldalékolt speaks ugyanúgy elvezet minket a speak szócikkhez, mint a „rendhagyóan flektáló” spoke. A nagyrészt flektáló, illetve agglutináló tulajdonságú német nyelvnél már tapasztalunk problémákat.

A szótár működésének tökéletesítéséhez megítélésünk szerint elsősorban a következő javításokra volna szükség:

  • a lemmatizálás (szótő-előállítás) megvalósítása a német szavaknál (az angol és a magyar kifejezéseknél ez jól működik, a német szavaknál kevésbé: pl. Geschichtetörténet, de Geschichten → Ø; gibtgebenad, de gibst → Ø);
  • az új írásmód szerint írott német szavak követlen megtalálásának lehetővé tétele (jelenleg: Haß → gyűlölet, de Hass → Ø egy amerikai felhasználó billentyűzetén pl. nem biztos, hogy találunk ß betűt!);
  • az ékezetek nélküli keresési opció bevezetése (elsősorban a nem magyar billentyűzettel rendelkezőknek), valamint a keresőfelület többnyelvűvé tétele (a külföldi felhasználók kedvéért);
  • a kétirányú keresés megvalósítása a szinonimaszótárban (jelenleg: autókocsi, de kocsijármű, hintó, bérkocsi, szekér, fogat; vagy: manókobold, de kobold → Ø);
  • a weboldal akadálymentesítése vakok és gyengén látók számára a W3 konzorcium ajánlásainak (Web Accessibility Initiative) megfelelően.

Tartalmát tekintve a szótár nem nyújt többet, mint amennyit ígér. (L. fentebb a szótári adatbázis tartalmát.) Ezért egyes szócikkekben nem találunk meg olyan jelentéseket, amelyek a nagy nyomtatott szótárakban, illetve más elektronikus szótárszolgáltatásokban fellelhetők. (Így pl. az angol enhance-nál a hangsúlyoz jelentést, jóllehet újságcikkekben gyakorta fordul elő ebben az értelemben.)

A szótárszolgáltatás tartalmi színvonalának javítása, a közvetlen találatok számának növelése más szótári adatbázisoknak a meglévőhöz való integrálásával lenne megvalósítható. Az interneten több olyan – főként angol–magyar nyelvű – szakszótári adatbázist találunk, amelyek hasznosnak bizonyulnak szakkifejezések keresése esetén. Ezeknek az adatbázisba illesztéséhez, vagy esetleg egy közös felületen történő kereshetővé tételéhez az adatgazdákkal való együttműködésre van szükség. Ilyesformán nagyobb mértékben érvényesülhetne a MoBiDic-technológia következő két előnye:

  • a több szótárban való egyidejű keresés lehetősége,
  • a használni kívánt szótár kiválasztásának opciója.

Ezek közül az első jelenleg a webforditas.hu-nál egyrészt azt jelenti, hogy az „angol–magyar” opciót választva az alkalmazás az „Angol–magyar alapszótár”-ban és az „Angol–magyar webszótár”-ban keres egyszerre, másrészt azt, hogy a „bármilyen nyelv” opciót választva az adatbázis összes szótárában keres egyidejűleg. A második előnyt illetően egyelőre két lehetőségünk van: vagy valamelyik nyelvű (angol–magyar, magyar–angol, német–magyar, magyar–német, magyar–magyar) szótárban indítunk keresést, vagy az összesben egyszerre. Nem választhatjuk tehát pl. az angol–magyar és a német–magyar szótárt egyszerre. Ha az adatbázis szakszótárakkal is bővül, hasznos volna, ha „megmondhatnánk” az alkalmazásnak, hogy mely szótárakban keressen. Például egy informatikai szakkifejezés esetén:

  • ha minél több találatot szeretnénk kapni, akkor választhatnánk az „Angol–magyar alapszótár”-ban, az „Angol–magyar webszótár”-ban, az „Angol–magyar informatikai szótár”-ban és az „Angol–magyar menedzsment-kisszótár”-ban való egyidejű keresést;
  • ha az egyedüli releváns kifejezés megtalálását, a gyors válaszidőt tartanánk szem előtt, akkor választhatnánk az „Angol–magyar informatikai szótár”-at.

A más szótárszolgáltatásokkal való együttműködés mellett célszerű volna a felhasználókat is bevonni a szótárépítő munkába. Segítségüknek nagy hasznát látnánk például, ha a szótári adatbázist egy szlengszótárral is bővítenék. A szleng a szókincs legdinamikusabban változó szegmense. A moderált felhasználói bővítéseknek köszönhetően a szlengszótár folyton frissülő, naprakész tartalommal rendelkezne.

A weblapfordító és a szövegfordító használata súgó nélkül is tökéletesen egyértelmű. (Nincs is súgó ezekhez a szolgáltatásokhoz.) E két program esetén egyelőre(?) csak az angol–magyar „opciót választhatjuk”. Míg a szoftvertechnológia bonyolultságához, a vállalkozás nagyságához nem fér kétség, a fordító alkalmazások hasznosságának mértéke az egyéni elvárások függvénye.

Elemzésünkben elsősorban a szótárfunkcióra koncentrálunk. A fordítóprogramok analízise egy jóval terjedelmesebb tanulmány tárgya lehetne.

Részletes értékelés

Felület, használhatóság, segítség

  • Mint említettük, a szolgáltatás több webcímen is elérhető. A rövid bevezető alatt a megfelelő fülre kattintással kiválaszthatjuk a használandó alkalmazást. Szótárnál ekkor felül megjelenik a keresőmező, alatta a különböző panelek, amelyek funkciójáról a súgó részletesen tájékoztat, bár a használó súgó nélkül is könnyen kiismeri magát az oldalon. A szövegfordító és webfordító használata ennél is lényegesen egyszerűbb. Előbbinél a szövegdobozba írhatunk vagy másolhatunk szöveget, utóbbinál a lefordítandó tartalom URL-jét kell bemásolnunk egy mezőbe. Ezután már csak a „fordít” gombra kell kattintani. A webforditas.hu-ra a MorphoLogic kezdőlapjáról is eljuthatunk a jobb felső sarokban található beépülő keresőablak segítségével, amely elhelyezés 800x600-as képernyőfelbontásnál nem a legelőnyösebb, mivel az ablak nagyobbik része „takarásban van”, vagyis oda kell görgetnünk.
  • Ha többet szeretnénk tudni a fordítói projektekről, a MoBiDic-alapú szótárakról, legegyszerűbb a képernyő bal felső sarkában található MorphoLogic feliratú logóra kattintanunk. Onnan tovább haladva a Megoldások alatti Webfordítás menüpont alatt találhatunk további, nem túl tartalmas információkat. A látogatottsági statisztikák megtekintéséhez a http://www.webaudit.hu oldalra irányítanak minket. Ha a technológia iránt érdeklődünk, további kattintásokra van szükség. A fordítóprogramok MetaMorpho-technológiájáról szóló tájékoztatóhoz például a következő útvonalat kell követnünk: Termékek/Fordítóprogramok/Technológia. A webforditas.hu oldal alján alig észrevehetően feltüntetett MetaMorpho és MoBiDic feliratú ugrópontok sem juttatnak el közvetlenül a technológiák leírásához. Sőt az utóbbira kattintva a cég új termékének, a MobiMouse Plusnak a bemutatását találjuk (innen még két kattintás a MoBiDic-technológia leírása). A két ugrópont ilyen értelemben félrevezető, érdemes volna átirányítani őket a megfelelő oldalra. Az oldal indulásának időpontjára a MorhoLogic honlapján található, 2006. október 27-i keltezésű hírből következtethetünk: „Elindult a webforditas.hu szolgáltatás!”
  • Mivel a karakteres böngészők, illetve a felolvasók nem támogatják a javascriptes megoldásokat, az oldalon található szolgáltatások vakok és gyengén látók számára nem elérhetők. Bár van mód a karakterek növelésére (Firefoxban legalábbis, Internet Explorerben nem), a keresőmező fix méretezése miatt adott esetben a keresendő szavak nem férnek el egészen, és ha csak egy fokkal is emeljük a karakterek méretét, az „y”-okat „v”-knek látjuk. A mező fix méretezésén tehát mindenképpen változtatni kellene, hogy a karakterek méretének növeléséből származó előnyök érvényesülni tudjanak.
  • Az angol nyelvű verzió az alkalmazás használatához szükséges informatív szövegtartalom (keresőopciók, súgó, szótári adatbázis tartalmának felsorolása) angol nyelvű megjelenítését jelenti. A szótárak neve (Alap, Szinonimaszótár, Kézi) a találatokat tartalmazó panelekben mindkét változatban magyarul jelenik meg. Az oldal tartalmára vonatkozó rövid, kétmondatnyi tájékoztató szöveg csak a magyar változatban olvasható. (Ennél hosszabb tájékoztató szövegre egyébként ezen az oldalon nincs is szükség.) Ha valamely alkalmazás használata közben, vagy a súgó olvasásakor szeretnénk nyelvet váltani, visszakerülünk a főoldalra, vagyis a fordítódoboz tartalma kiürül, illetve a súgót újra meg kell nyitnunk. Minthogy a szolgáltatás német nyelvű szótárat is tartalmaz, érdemes volna fontolóra venni egy német nyelvű változat létrehozását.
  • A feltűnő helyen (a keresőmező, illetve a szövegdoboz alatt) elhelyezett „visszajelzés” feliratú gombra kattintva megjelenik egy űrlap, amelyen megfogalmazhatjuk és elküldhetjük az észlelt hibákat. A további elérhetőségeket az oldal alján, a „fordítóablak beépítése más weboldalakba” felirat alatt található „elérhetőség” feliratra kattintva találjuk meg.

Kereső funkciók, találatok

  • A szótár használatakor választhatunk, hogy – az adott lehetőségek által behatároltan – mely nyelvű szótárban kívánunk keresni, illetve választhatjuk a „bármilyen nyelv” opciót. Módunkban áll a szó kifejezésekben való előfordulására is keresni (9. ábra). Ezt megtehetjük a keresés elején a kifejezésben opció kipipálásával, vagy később, a találatpanel tetején megjelenő szó melletti kis ikonra való kattintással. Az angol és magyar szavak keresése nem igényel semmilyen előzetes ismeretet, a németnél jó ha tudjuk, hogy a főneveket nagy kezdőbetűvel írjuk, illetve tisztában vagyunk a nyelv flektáló tulajdonságaival. (Az utóbbiról később bővebben lesz szó.) Talán érdemes volna az alkalmazásokat úgy módosítani, hogy a kis kezdőbetűvel írt főnevekre is kapjunk találatot. Ha a szó kis és nagy kezdőbetűvel való írásának jelentésmegkülönböztető szerepe is van (pl. zeit = idején; Zeit = idő), akkor mindkét találat megjelenne (a főnév természetesen nagy kezdőbetűvel). A fejlesztők esetleg finomíthatnák a keresési lehetőségeket egy „kis-/nagybetű számít” opció beiktatásával. Mivel az ékezetes szavak ékezetek nélküli keresésekor sem kapunk találatokat, egy „ékezet nem számít” opcióra is szükség lehet, főként a külföldi, magyar billentyűzettel nem rendelkező felhasználók kedvéért.
  • Először talán nem egészen világos, mire is szolgál a középen megjelenő, az egyes jelentéseket felsoroló ún. jelentéspanel, amelynek működését a súgó sem fogalmazza meg elég egyértelműen. Két lehetőségünk van: vagy a jelentésként felsorolt szóra kattintunk, vagy a mögötte álló kis ikonra. Esőként az a szócikk jelenik meg a szócikkpanelben, amely az adott jelentést tartalmazza. Amikor a keresett szónak csak egy-két jelentés felel meg, ez a szócikk nem különbözik az eredetileg megjelenítettől. Ennek a funkciónak tehát csakis a (minél) több jelentésű szavaknál van igazán értelme. A kis ikonra kattintva azonban egy fordított keresést indíthatunk el, vagyis például ha az angol step szóra kerestünk, megnézhetjük, hogy az egyes jelentései közül mondjuk a járhoz milyen angol jelentések párosulnak, vagyis a szócikkpanelben megtekinthetjük a magyar–angol szótárban található jár szócikket (10. ábra). A szinonimaszótárban való kereséskor a többjelentésű szavaknál a jelentéspanelben a jelentéseknek megfelelő számú egyenlőségjelet találunk. Ezekre kattintva kapjuk meg a szó egyes jelentéseihez tartozó szinonimákat. A tőke szó keresésekor például a második egyenlőségjelre kattintva a szócikkpanelben a tönk, tuskó szavakat találjuk, míg a negyedikre kattintáskor a kapitális, tőkepénz szavakat. A jelentéspanelről a súgóban nincs elég információ ahhoz, hogy a rendszer fent vázolt, pontos működéséről fogalmat nyerjünk. Érdemes volna még néhány mondatot hozzáfűzni.
  • A lemmatizálás az angol és a magyar nyelvnél jól működik: a bought szóra való keresés a buy szóhoz, a vette szóra való keresés a vesz szóhoz tartozó szócikket eredményezi. Ha azonban a német Mütter (édesanyák) szóra keresünk, a szótárkörnyezet-panelben a Mutter szót fel- vagy legörgetéssel sem találjuk meg (a panel tartalma zárt halmaz: csak egy fokig engedi a fel- és legörgetést), helyette a Mütterchen szó jelenik meg kiemelve, mint a szóhoz formailag legközelebb álló kifejezés. A Mütterchen a Mütterlein szóhoz utal bennünket, amelynek a jelentése: anyácska. Ebből esetleg megfejthetjük a keresett szó jelentését. (A Mutter szócikkben egyébiránt a [~, ~:] jelek közül az utóbbi utal a többes szám alanyesetre.) Hasonlóképpen „rosszul járunk”, ha a Hände (kezek) szóra keresünk. Ilyenkor a szótárkörnyezet-panel a Hände weg! kifejezést „ajánlja”. Erre kattintva jutunk el a weg szócikkhez, amelyben az el a kezekkel kifejezés található. A német szavak keresésekor a flektáláson kívül a toldalékolás kezelése is gondot okoz a szótárnak, a mégoly egyszerű Geschichten (elbeszélések, történetek) szót sem találja meg. A szótárkörnyezet-panel a Geschichte helyett a Geschichtenbuch szócikk megtekintését javasolja. A getrunkenre való kereséskor a szótár helyesen elirányít a trinken szócikkhez, ugyanakkor a trinkstnél nem teszi meg ugyanezt. Jó lenne, ha a lemmatizálás a német szavaknál ugyanolyan jól működne, mint az angoloknál és a magyaroknál. Jelentős hiba, hogy német helyesírási reform ide vagy oda, a Hass szót például csak és kizárólag Haß-ként találjuk meg, és ilyenkor a szótárkörnyezet-panel sem jelent segítséget (már amennyiben nem ismerjük eleve a német nyelv logikáját, hogy a hassenből „visszafejtsük” a szó jelentését). Fontos volna annak megoldása, hogy az ß-t tartalmazó szavakra akkor is közvetlen találatot kapjunk, ha ß helyett ss-szel írjuk őket (11. ábra)!
  • A szinonimaszótár hiányossága, hogy sokszor nem feltételez kölcsönösséget a szinonim kifejezések között. Vagyis egyfelől a manó szóra keresve szinonimaként hozza a koboldot, de a kobold szóra keresve nem kapunk találatot; másfelől a sok szónak szinonimája a rengeteg, de a rengeteg szónak csupán a másik jelentésére kapunk szinonimákat (vadon, vadrengeteg, erdő). Ezen az „egyirányú” működésen mindenképpen érdemes volna változtatni.

9. ábra Keresés „kifejezésben” opcióval

10. ábra 10. ábra A step szó jár jelentéséhez tartozó szócikk megjelenítése a jelentéspanelből

11. ábra A Biss szó keresése a régi (Biß) és az új (Biss) írásmód szerint

Tartalom, minőség

  • A szótáralkalmazás kifejezetten minőségi szolgáltatást nyújt, egyrészt az adatbázis alapjául szolgáló, szakmai igényességgel összeállított szótáraknak, másrészt a szótárépítés területén jártas üzemeltető cégnek köszönhetően. Kéthetes intenzív használat alatt az idegen nyelvű szótárakban minden olyan szót és kifejezést megtaláltunk, amire a mindennapi idegennyelv-használatkor a szövegértéshez szükségünk lehet. (Eltekintve a szakkifejezésektől, de esetünkben nem is szakszótári adatbázisról van szó.) A tesztelés céljából „esetbe tett” névszók és ragozott igék keresésekor tapasztalt hiányosságokat már részletesen tárgyaltuk, csakúgy, mint a szinonimaszótárnál észlelt „egyirányú” találatokat (manókobold; kobold → Ø). Ezeknek a hibáknak a javításával, valamint a szótáradatbázis bővítésével a szolgáltatás tovább tökéletesíthető. (A fordítóprogramokat a nyelvtudomány és a technika elért eredményeinek ismeretében célszerű értékelni –12. ábra.)
  • A szótár súgójában, valamint a MorphoLogic honlapján találtunk néhány elgépelést (pl. a súgó 1.4. alfejezetében: „Ha egy kérédses szóra kattintunk”). Ezek igen szembeötlőek, és olykor zavaróak tudnak lenni. Érdemes volna kijavítani.

12. ábra A BBC egyik cikkének fordítása a weblapfordítóval

Metaadatok, együttműködési lehetőségek

  • Szótári alkalmazásoknál a metaadatoknak nincsen jelentőségük. (Ehhez mérten csak a HTML <title> tagjében találunk metaadatokat: „.:: webforditas.hu ::. ” Online fordítószolgáltatások – MorphoLogic”.)
  • A szolgáltatás más szótárszolgáltatásokkal jelenleg nem működik együtt, jóllehet nem egy olyan (szak)szótárat találhatunk az interneten, amelynek a mostani tartalomhoz való hozzáadása nagymértékben növelné a szolgáltatás színvonalát, a közvetlen találatok számát. Célszerű volna tehát a más adatgazdákkal való együttműködés megvalósítása közös adatbázis építése, vagy közös interfész (keresőfelület) létrehozása céljából. Mindenképpen hasznos volna, ha a felhasználók is tehetnének javaslatokat a meglévő szócikkek tartalmának bővítésére, illetve új szócikkek létrehozására. Ez különösen akkor lenne előnyös, ha a szolgáltatás egy szlengszótárral is bővülne. A szolgáltatásnak egyébként jelen formájában az elsődleges, nem titkolt, zokon nem vehető célja, hogy a használók figyelmét a MorphoLogic cég egyéb termékeire, jóval bővebb tartalmú (az Akadémiai MobiMouse Plus 450 000 kereshető tétellel rendelkező) offline szótáraira irányítsa.
  • A szolgáltatás lehetőséget nyújt arra, hogy a fordítóablakot beépítsük más weboldalakba. A jelenlegi formában ez azt jelenti, hogy a beépített ablakból indított szótári keresés megnyitja a webforditas.hu oldalt, és a találatokat már azon kapjuk meg. Hasznos volna, ha a szótári tartalmat nemcsak ilyen formában lehetne elérni, hanem a szolgáltatást más oldalakba, portálokba ágyazva is lehetne használni.

Beérkezett: 2007. II. 21-én.

Drótos László az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtár osztályán főkönyvtáros.
E-mail: mekdl@iif.hu

Vranyecz Tünde a Debreceni Városi Könyvtár tájékoztató könyvtárosa.
E-mail: vranyecztunde@freemail.hu

Dancs Szabolcs nyelvész, informatikus könyvtáros, az MTA Könyvtára katalogizáló osztályának munkatársa.
E-mail: dancsz@vax.mtak.hu


* A tesztelés lezárása után a honlapnak ez az aloldala formailag és tartalmilag is megváltozott. A rövid, ismeretterjesztő cikkeket 57 kategóriába sorolták, számuk jelentősen megnőtt, de a közöttük, illetve bennük való keresés nem megoldott.


Nyomtatható verzió