55. évfolyam (2008) 11-12. szám

Az első Bolyai Nagydíjas: Lovász László, és székfoglalója a BME OMIKK-ban

A 2008. évi Magyar Tudomány Ünnepe hónapjának november 3. és 9. közötti kezdő hete felemelő élményekkel gazdagította tudományos életünket. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kezdődött eseménysor első négy napját a négy elem, a Föld, a Víz, a Levegő és a Tűz témájának szentelték. Az ötödik napon Debrecenben az Ember került a figyelem középpontjába. A hatodik napon, november 8-án a BME OMIKKNagyolvasójában a Nobel-díjas Oláh György vezetésével Bolyai-díjasok által alapított, és a Halász Béla akadémikus vezette Bolyai János Alapítvány által gondozott Bolyai Nagydíjelső átadása, és a két Bolyai jubileumi évfordulójának ünneplése következett.

Az ünnepi rendezvényt házigazdaként annak levezető elnöke, Fonyó Istvánné, a BME OMIKK Bolyai-díjas főigazgatója nyitotta meg.

Bevezetőül Babits Mihály "Bolyai" című szonettjét Bánffy György Kossuth-díjas színművész, egyben a Bolyai János Alapítvány társalapítója szavalta el. Majd Bay Zoltán azon beszéde hangzott el felvételről, amelyet az OMIKK-ban a Bolyai-Neumann Emlékszoba 1986. augusztus 6-i megnyitásakor tartott, amikor Eötvös Lorándon keresztül épített hidat Bolyai és Neumann között. Ezután Havass Miklós, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tiszteletbeli elnöke, valamint a Bolyai-díjas Hámori József akadémikus, a Magyar UNESCO Bizottság elnöke köszöntötte a kitüntetettet.

Kroó Norbert, az MTA alelnöke méltatta Lovász László világviszonylatban is kiemelkedő tudományos eredményeit és emberi példaadását, majd átadta neki a Bolyai Nagydíj oklevelét.

Az ünnepség fénypontjaként a Bolyai Nagydíjjal elsőként kitüntetett Lovász László professzor, az ELTE Matematikai Intézetének igazgatója, a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke a Nemzeti Múzeum állandó kiállításáról erre az alkalomra elkért Bay-Neumann Gondolkodó Székben tartotta meg emelkedett szellemű és felemelő székfoglaló beszédét. Ennek keretében meleg szavakkal szólt életében és munkájában egyaránt alapvető fontosságú családjáról, külön az ünnepen jelen lévő feleségéről, és a matematikában is társáról, Vesztergombi Katalinról, valamint az idén matematikai olimpiát nyert Lovász László Miklós fiáról, továbbá tanárairól, a magyar iskoláról és a matematika varázslatos világáról.

A rendezvény második fele a két Bolyai emléke előtti tisztelgés volt azon alkalomból, hogy 175 éve jelent meg az apa, Bolyai Farkas "Tentamen"-je, és "Appendix"-ként a fiú, Bolyai János világra szóló alkotása. Náray-Szabó Gábor akadémikus, a budapesti Bolyai-Gyűjteményt is őrző MTA Könyvtárának főigazgatója az első Bolyai-díjjal járó érem azon mintapéldányát mutatta be, amely Beck Mihály akadémikus ajándékaként került a közelmúltban birtokukba. A Bolyai-díjas Nagy Ferenc, a "Magyar Tudóslexikon" főszerkesztője, a Bay Zoltán Tudomány- és Technikatörténeti Alapítvány kuratóriumi elnöke Bolyai Jánost mint rendkívüli jelentőségű feltalálót mutatta be, és a tudomány ünnepétől feltalálóink ünnepéhez vezető utat tárta fel. Szántay Csaba akadémikus, a Magyar Feltalálók Egyesületének elnöke s egyben a Széchenyi-díjakat odaítélő bizottság prominens képviselője Lovász László idei Széchenyi Nagydíjjal kitüntetésének történetébe avatott be.

Majd újra vers következett. Mandics György temesvári matematikatanár és magyar költő a "Bolyai János jegyzeteiből" című költeményből adott elő részletet.

A Bolyai-díjas Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója a doktori szigorlatok azon eredeti könyvét mutatta be, amelynek azonos oldalán együtt látható Neumann János és Bay Zoltán első találkozása, kettőjük neve, továbbá bemutatta az ünnepségre készült kiállítást.

Végül Fonyó Istvánné főigazgató asszony mondott zárszót, s befejező eseményként Philip János, a BME fotóművésze kérte fel a résztvevőket az itt közölt csoportkép elkészítéséhez közreműködésre.

Nagy Ferenc
Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége

Nyomtatható verzió