56. évfolyam (2009) 7. szám

Eredeti cim:PRICE, Apryl C.: How to make a dollar out of fifteen cents: tips for electronic collection development.

E-tmt – Ötletek elektronikus gyűjtemények fejlesztéséhez

Kiindulópontnak tekintsük azt a tényt, hogy a könyvtárak állandó ügyfelei már nem szívesen töltenek hosszú órákat a gyűjtemények böngészésével. A ma könyvtárhasználója elfoglalt, rendkívül kevés az ideje és a türelme. Úgy tűnik, ezek a felhasználók jelentéktelen forrásokat tekintenek hitelesnek csak azért, mert könnyen hozzáférhetők.

Szerencsére, ma már a könyvtárosok nemcsak gyorsan elérhető forrásokat tudnak nyújtani felhasználóiknak, hanem szavatolni tudják azok hitelességét is. Számos időszaki kiadvány és folyóiratindex online is elérhető, és valószínűleg még a szűkösebb költségvetésű kisebb könyvtárak is kínálnak néhány elektronikus forrást. Ugyanakkor, mivel az elektronikus források nagy hányadot követelnek a költségvetésből, és az árak folyamatosan emelkednek, a könyvtárak próbálnak valamilyen megoldást találni gyűjteményük fenntartására, frissítésére.

Aktiválás

Ha online hozzáférést szeretnénk teremteni a folyóiratainkhoz, mindenekelőtt meg kell győződnünk arról, hogy aktiváltuk-e a - nyomtatott folyóirat-előfizetéshez járó vagy kizárólagosan ("online only") előfizetett - elektronikus verzióhoz való hozzáférést. Sok esetben ezen egyszerűen átsiklanak, mivel a hozzáférés aktiválása túl időigényes. Ugyanakkor, ha vetünk egy pillantást ezeknek az elektronikus forrásoknak az árára, beláthatjuk, milyen kárt okozunk magunknak azzal, hogy nem aktiváljuk a hozzáférést.

Értékelés

Következő lépcsőfoka az elektronikus gyűjtemények alakításának a rendszeres kiértékelés. Ahogy a nyomtatott dokumentumok állományát is apasztjuk, ugyanúgy az elektronikus gyűjteményrészben is végre kell hajtani ezt a munkafolyamatot. Amikor újabb elektronikus forrásokkal gazdagítjuk az állományt, vegyük számításba a gyűjteményben keletkezett átfedéseket.

Alku

A legegyszerűbb módon úgy tudjuk beszorítani az elektronikus forrásokat a költségvetésünkbe, ha tárgyalásba bocsátkozunk azok áráról. Mielőtt azonban ebbe belefognánk, ismerjük meg a terméket, tekintsük át a forgalmazó és konkurensei kínálatát. Lényeges szempont, hogy a forgalmazó, illetőleg a kiadó a tárgyalások során megértse könyvtárunk partikuláris, egyedi helyzetét. Megtörténhet, hogy a könyvtár nem illik bele a forgalmazó üzleti modelljébe, ezért változtatásokat kell alkalmaznia, melyet csak úgy tehet meg, ha ismeri a könyvtár jellemzőit.

A könyvtárosok általában nem tartják magukat túl jó "egyezkedőnek". Ez a készség azonban fejleszthető, tökéletesíthető.

Ingyenes hozzáférés

A legolcsóbb útvonal az elektronikus forrásokhoz egyértelműen a nyílt hozzáférés. Az utóbbi néhány évben a nyílt hozzáférésű források száma megnőtt, mindazonáltal nem biztos, hogy ez a leghatékonyabb módja az elektronikus források megszerzésének a folyóirat-elérésekhez kapcsolódó embargók miatt, azonban egy nem kielégítő költségvetés esetén lehetőségként mindenképpen felmerül. 2008-ban a Harvard College of Arts and Science fakultásai elérhetővé tették kutatásaikat egy nyílt hozzáférésű, intézményi repozitóriumon keresztül. Ugyanebben az évben hasonló módon járt el a Stanford Egyetem. Számos további intézményt lehetne felsorolni, amely megtette ezeket a lépéseket, s számuk egyre nő. Így a kisebb könyvtárak számára is, melyek nem tudnak bizonyos tudományos vagy orvosi folyóiratokra előfizetni, egy az utolsó kötetekre vonatkozó méltányolható korlátozás (embargó) mellett ingyenesen elérhetővé válnak a publikációk. Az elektronikus gyűjtemények kiegészítése során jól használható a "Nyílt hozzáférésű repozitóriumok mutatója" (Directory of Open Acces Repositories, OpenDOAR = www.opendoar.org/).

Szintén egyre népszerűbb források a nyílt hozzáférésű tankönyvek. Nyomtatott változataik csillagászati ára rákényszerítette a tanárokat és a diákokat, hogy valamilyen alternatívában gondolkodjanak. Így születtek meg azok a kezdeményezések, amelyek a tankönyvek online verzióit ingyenesen teszik elérhetővé az interneten.

Álljon itt néhány a nyílt hozzáférésű, teljes szövegű könyvek online adatbázisaiból:

Mindezeken felül élhetünk a több száz elektronikus folyóirat nyújtotta lehetőséggel, az olyan típusú weblapok kínálatával, mint a Highwire Press online kiadó oldala (http://highwire.stanford.edu/), a "Nyílt hozzáférésű folyóiratok mutatója" (Directory of Open Access Journals = www.doaj.org/), a PubMed Central (www.pubmedcentral.nih.gov/), a BioMed Central (www.biomedcentral.com), a Free Medical Journal oldala (www.freemedicaljournals.com/).

Figyelemre méltóak ugyanakkor az általában valamely felsőoktatási intézményhez kapcsolódó, szakdolgozatokat, disszertációkat összegyűjtő, teljes szövegű adatbázisok (pl. az OhioLINK, a Georgiai Egyetem, a Texasi Egyetem oldala stb.)

Bizonyos könyvtárak a nyílt hozzáférésű forrásokhoz az amúgy is használt adminisztrációs rendszerükön keresztül teszik lehetővé az elérhetőséget, mint például az EBSCO, így a források kereshetősége megoldott. A kisebb könyvtáraknak azonban érdemes a hagyományos könyvkatalógushoz hasonlót építeni, amely feldolgozza elektronikus gyűjteményüket. Az említett források MARC rekordja sok esetben letölthető, máskor sajnos ezeket magunknak kell létrehozni.

A fentiek alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy bár a nyílt hozzáférésű elektronikus források egy fillérjébe nem kerülnek az intézménynek, gyűjteménnyé szervezésüknek azonban megvannak a költségei.

Konzorciumok

Az olyan konzorciumok, mint az OhioLINK, a TexShare, a Virtual Library of Virginia, vagy a GALILEO lényegesen csökkenthetik az elektronikus források beszerzési árát.

Keresőmotorok

Ne hagyjuk figyelmen kívül az olyan ingyenes tudományos keresőmotorokat, mint a Google Scholar (http://scholar.google.com/), a Google News Archive (http://news.google.com/archivesearch), a FindArticles (http://findarticles.com/), a MagPortal.com (www.magportal.com/), vagy a Yahoo! Search Subscriptions (http://search.yahoo.com/subscriptions). Említést érdemel még néhány tematikus keresőmotor: AgEcon Search (http://ageconsearch.umn.edu/), Scirus (www.scirus.com), Intute (www.intute.ac.uk/). Ezek közül néhány lehetővé teszi a cikkek teljes szövegének elérését. Sok esetben meggondolandó, hogy érdemes-e a csöppet sem olcsó indexekre költeni, szemben a teljes szövegű adatbázisokkal.

Nyílt forrás

Az elektronikus forrásokra fordított költségek nem érnek véget a megvásárlással, kalkulálnunk kell a rendszerek menedzselésének árával is. Éppen ezért vegyük számításba az olyan nyílt forráskódú programokat, mint az iVia (http://ivia.ucr.edu/), vagy a LibX (www.libx.org/). Használhatjuk a könyvtárak számára fejlesztett nyílt forráskódú rendszerek weblapját (www.oss4lib.org/), a Sourceforge.net (http://sourceforge.net) vagy az Open Source Initiative oldalát (www.opensource.org/).

/Collection Building, 28. köt. 1. sz. 2009. p. 31-34./

(Vranyecz Tünde)

Nyomtatható verzió