56. évfolyam (2009) 8. szám

Eredeti cim:PORAT, Lynne – FINE, Sara: Factors and characteristics of interlibrary loan use and non-use.

E-tmt –A könyvtárközi kölcsönzés használatának és nem használatának jellemzése

Bár ma már rengeteg információ érhető el az interneten is, mégis sok értékes anyag csak könyvtárközi kölcsönzéssel szerezhető be.

A dokumentumszolgáltatás világméretekben, különösen a természet- és műszaki tudományok területén a 2000-es évek eleje óta csökkenő tendenciát mutat. A könyvek kölcsönzésére azonban sok felsőoktatási könyvtárban, különösen az Egyesült Államokban még mindig igen nagy az igény. 3700 amerikai tudományos fokozat megszerzését lehetővé tevő intézményben 1998 és 2004 között a könyvek kölcsönzése 26%-kal nőtt. Ennek számos oka van:

  • a kiadott könyvek száma folyamatosan nő,
  • a könyvek felfedezését segítő Amazon, Google Books szolgáltatásokat egyre többen ismerik és használják,
  • felhasználóbarát könyvkérő programok terjednek, például a Borrow Direct,
  • kevesebb könyvet tudnak a könyvtárak beszerezni a folyóiratok árának emelkedése miatt,
  • több a kutatás új, integrált tudományokban, például kriminológia, gerontológia, információs rendszerek.

Az 1970-es évek óta számos kutatást végeztek a könyvtárközi kölcsönzéssel kapcsolatban: az elektronikus folyóiratok elterjedésének hatásai, a felhasználói elégedettség, a könyvtárközi kölcsönzés és a gyűjteményfejlesztés kapcsolatai és más témákban. De nem született átfogó kutatás arra vonatkozóan, hogy milyen különbségek vannak a könyvtárközi kölcsönzést használók és nem használók között.

A felmérések amerikai és izraeli felsőoktatási és kutatóintézményekben azt mutatják, hogy aránylag alacsony a könyvtárközi kölcsönzést igénybe vevők száma. Az izraeli haifai egyetemen például a doktoranduszoknak csak 23%-a használ könyvtárközi kölcsönzést.

Hagyományosan a könyvtárközi kölcsönzés használatát négy tényezőhöz kapcsolják:

  • a helyi könyvtári állomány nagysága,
  • a potenciális felhasználók mennyire érzik kényelmetlennek a könyvtárközi kölcsönzést,
  • tudnak-e a létezéséről,
  • van-e rá pénzügyi keret.

A könyvtárközi kölcsönzést használók és a nem használók közötti különbségek

Ez az izraeli tanulmány azzal foglalkozik, hogy a kutatók egy része miért nem használja a könyvtárközi kölcsönzést, bár az anyagok számukra relevánsak lennének, és saját könyvtárukban nem férnek hozzá. A kutatás fő céljának tekintik azt is, hogy milyen különbségek vannak a használók és a nem használók információkeresési szokásaiban.

Ebből a célból 330 kérdőívet küldtek ki a Haifa Egyetemen (37% válaszolt), ahol a természet- és a társadalomtudományok a fő szakterületek, és 1090 kérdőívet (18% válaszolt) a Technionban, amelyre a természet-, a műszaki és az orvostudományok művelése a jellemző.

Az első kérdés arra kereste a választ, hogy mi a különbség a használók és a nem használók között az alábbi szempontokat tekintve:

  • könyvtárhasználat gyakorisága,
  • információkeresés stílusa,
  • demográfia,
  • életkor, tudományos fokozat, termékenységi szint és tudományág.

A második kérdés a kutatók könyvtárközi kölcsönzéssel való elégedettsége és a

  • a szekundér információforrások tanulmányozásának haszna,
  • a tájékoztató könyvtáros segítségnyújtása,
  • az indikatív és az informatív címek választása, melyek a kutatási projekt módszerét és eredményeit felvázolják,
  • valamint a kért példányok időbeli szállítása
  • közötti kapcsolatra volt kíváncsi.

Megállapítások

A könyvtárközi kölcsönzést használók az idősebbek, a produktívak és a bölcsészettudományok művelőiből kerülnek ki, akik gyakran kölcsönöznek könyveket és információkeresési szokásaikra az alaposság jellemző. A könyvtárközi kölcsönzést nem használók kevésbé idősek, kevéssé produktívak, a természettudományi karokon tevékenykednek és információkeresési szokásaik felületesebbek.

A nem-használat fő oka az, hogy jobban szeretnek szabadon hozzáférhető dokumentumokat letölteni.

A nem-használat néhány oka, hogy a megkérdezett:

  • számos izraeli egyetemi könyvtár anyagához hozzáfér,
  • szívesebben megveszi a számára nagyon fontos könyveket,
  • rengeteg folyóirathoz van hozzáférése, mert felsőoktatási intézmény tagja,
  • számára kényelmetlen és hosszadalmas a könyvtárközi kölcsönzés,
  • költségesnek tartja a könyvtárközi kölcsönzést,
  • fórumok tagja, ahol egymásnak elküldik az anyagokat,
  • nem ismeri a könyvtárközi kölcsönzést.

A kutatási eredmények gyakorlati haszna az, hogy a használók és a nem használók jellemzőinek ismerete megkönnyíti a könyvtáros számára a nem használók felismerését, így bátorítani tudja őket a könyvtárközi kölcsönzés használatára.

További kutatás témája lehet annak kiderítése, hogy a könyvtárközi kölcsönzést használók kutatásainak minősége magasabb vagy alacsonyabb-e, mint a könyvtárközi kölcsönzést nem használóké.

Végkövetkeztetés

A könyvtárközi kölcsönzés jövőjére vonatkozó pesszimista jóslatok ellenére ez a tanulmány azt mutatja, hogy a könyvek kölcsönzése feltehetően nem szűnik meg a közeljövőben, sőt emelkedni fog különösen a bölcsészettudományok területén, a ritka és a nem angol nyelvű dokumentumok körében. A könyvtárközi kölcsönzés a tudományos kutatáshoz alapvető szolgáltatásként járul hozzá.

/Interlending and Document Supply 37. köt. 1. sz. 2009. p. 20–27./

(Burmeister Erzsébet)

Nyomtatható verzió