57. évfolyam (2010) 6. szám

Könyvtári digitalizálás Európában és Magyarországon

Rónai Iván

2001 áprilisában a svéd EU-elnökség idején az akkori 15 tagállam képviselői Lundban megfogalmazták azt az igényüket, hogy a kulturális digitalizálás terén áttörésre van szükség. Egyik legfontosabb tézisük az volt, hogy létre kell hozni egy együttműködési fórumot a kulturális digitalizálás európai dimenzióba helyezése érdekében, és elő kell segíteni az európai digitális kulturális örökség elérhetővé és láthatóvá tételét. E törekvések jegyében született meg az Europeana, s indult el vagy éppen erősödött meg a közgyűjteményi, könyvtári digitalizálás Európában.

A fenti, ún. Lundi Alapelveknek1 megfelelően indult be a Minerva (Ministerial Network for Valorising Activities in Digitisation2), illetve a MinervaPlus3 projekt, amely létrehozta a Nemzeti Képviselők Csoportját (National Representatives Group = NRG)4. Ez először csak a 15 tagország kulturális digitalizálással foglalkozó képviselőit foglalta magában, majd a 2004. évi bővítés után további tízen csatlakoztak a projekthez. Magyarország részéről az Országos Széchényi Könyvtár vett részt a MinervaPlus projektben, de az NRG-ben az kulturális tárca képviseletében jelen előadás szerzője tevékenykedett.

A projekt különböző munkacsoportokat működtetett, például: benchmarking, katalogizálás, a digitalizált tartalom feltárása, többnyelvűség, interopera-bilitás és szolgáltatás, felhasználói igények stb. Jelentős eredmények születtek, amelyekről kézikönyvek, kiadványokba foglalt ajánlások, valamint a legjobb gyakorlatok (best practices) bemutatásáról szóló publikációk tanúskodnak. A projekt kidolgozta a kulturális honlapok minőségi követelményeit, foglalkozott szerzői jogi kérdésekkel, felmérést készített a többnyelvű tezauruszokról, kialakította a digitalizálás technikai szabványait és vizsgálta a felhasználói interakciókat. Ezek a kiadványok az internetről letölthetők5.

2005-ben hat állam- és kormányfő (köztük a magyar miniszterelnök) kezdeményezte az Európai Bizottságnál (EB), hogy hozzanak létre egy európai digitális könyvtárat. Az EB ennek érdekében 2006 augusztusában kiadta Ajánlását6 a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről. Ebben a dokumentumban a kérdésfeltevések és a rá adott válaszok is nagymértékben hasonlítottak a Minerva projektben megfogalmazottakra; nagy a hasonlóság a projekt által kidolgozott Dinamikus Cselekvési Terv7 és az "EB Ajánlások" között.

Elmondhatjuk, hogy az Európai Bizottság keretében intézményesült a Minerva projekt által megkezdett folyamat: a bizottság létrehozta a Tagállami Szakértői Csoportot (Member States Expert Group = MSEG8), amelyben a tagországok kulturális minisztériumainak két-két képviselője kapott helyet. (Belgium esetében mind a flamand mind a vallon közösség képviselője is részt vesz az MSEG-ben9.)

A szakértői csoport működtetésének célja: a két dokumentumban foglalt feladatok nyomon követése a kulturális anyagok digitalizálása és megőrzése terén, rendszeres (éves) országjelentések készítése, tagországi információcsere és a legjobb gyakorlatok megismertetése.

Europeana

A következő mérföldkő az Európai Digitális Könyvtár, az Europeana megjelenése volt.

2008. november 20-án debütált, és ebben a változatban közel 2 millió digitális dokumentum volt rajta elérhető, noha Európában eddig csupán a könyvek 1%-át digitalizálták. Az Europeanaban megjelent dokumentumok számát tekintve a tagállami hozzájárulások nem kiegyensúlyozottak, a beadott anyagok mennyisége és típusai nagyban eltérnek (1. táblázat).

1. táblázat
Az Europeanaban elérhető tartalom megoszlása a beszolgáltató országok között10

Látható, hogy Franciaország adja a legtöbb digitalizált dokumentumot, s az élbolyt többnyire a világnyelveket beszélő tagországok alkotják. Az arányokból az is kitűnik, hogy milyen anyagi, illetve politikai elkötelezettség van az adott országban a kulturális digitalizálás mellett. A Magyarország melletti százalékérték meglehetősen alacsony, s mögötte a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) anyagából átvett, a Neumann-Ház OAI szerveréről aratott digitális tételek vannak.

Az Europeana működési struktúrája

Az Europeana működtetője a Hollandiában bejegyzett EDL Foundation = Európai Digitális Könyvtár Alapítvány11, amely gondoskodik a működéshez szükséges forrásokról, hozzájárul a portál fenntarthatóságához, és jogi keretet is nyújt az EU-s felhasználásra. Ezen túl elősegíti a közgyűjtemények közti együttműködési szerződések létrejöttét a közös portál adatellátására és fenntartására.

A szakértői csoport tagjai, mint már utaltam rá, időszakonként országjelentést készítenek és küldenek az Európai Bizottságnak. (A jelentések megtekinthetők az MSEG honlapján.12) A kérdéseket nézve magyar részről, sajnos, a válasz sok esetben negatív vagy meglehetősen bizonytalan. Ilyen kérdések szerepelnek a jelentésekben, mint például:

  • Információ a folyó és a tervezett digitalizálásról - a párhuzamosságok elkerülése, az együttműködés segítése, szinergiák érdekében - van-e nemzeti áttekintés, koordináció?
  • Vannak-e mennyiségi és minőségi célértékek és ezekhez rendelt támogatási pénz? Van-e együttműködés a privát és a közszféra között? Vannak-e adókedvezmények?
    Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyekre igazából nem tudunk egyértelműen pozitív választ adni.
  • Nagy digitalizáló műhelyeket tartunk-e fenn? Kapacitás, költségvetés, személyi állomány. Kapcsolódnak-e európai hálózatokhoz?
    Ez a kérdés arra irányul, hogy létrejött-e valamelyik nagy közgyűjteményünknél olyan digitalizáló műhely, amelyet jó példaként lehet említeni más tagországok számára is.

A nemzeti aggregátorok (közvetítők) kérdését is felteszik ebben a kérdőívben. Ezzel kapcsolatban Magyarországon a következő körvonalazódik: az Országos Széchényi Könyvtáron kívül - amely a nyomtatott dokumentumok közvetítője az Europeana felé - a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) a muzeális anyagok, a Neumann-Ház az audiovizuális anyagok, a Magyar Országos Levéltár (MOL) pedig a levéltári anyagok tekintetében lesz a nemzeti aggregátor.

Példák a külföldi országjelentések alapján13

Szlovákia

A jelentésből kitűnik, hogy komoly digitalizálási programot indítottak el, méghozzá európai uniós forrásokból, a Strukturális Alapok igénybevételével, az ún. Információs Társadalom Operatív Programok keretében. Ebbe sikerült bevenni azt a nagy kulturális digitalizálási programot is, amely többek között 2602 könyvtár 40 milliós állományából történő digitalizálási tevékenységét jelenti. A projekt keretében első körben 500 000 cím - szlovák és szlovák vonatkozású könyvek, kötetek -, második körben pedig kurrens szakgyűjtemények anyagai (akadémiai, egyetemi, települési stb.) lesznek digitalizálva.

Románia

Komoly digitalizálási munka indult itt: a Románia Digitális Könyvtára projekt, amelyben azokat a történelmi értékű dokumentumokat veszik előre, amelyek digitalizálása nem vet fel szerzői jogi problémát (a nemzeti kultúra dokumentumai, kéziratok, ritka könyvek, ősnyomtatványok, valamint a román irodalmi tananyag).

Norvégia

Noha nem EU-tag, sok ország számára példaértékű lehet, amit Norvégia tett a digitalizálás terén, nevezetesen: minden Norvégiában kiadott könyvet digitalizáltak. A digitális gyűjteményben lehetőség van a teljes szövegű keresésre, és az állományhoz való hozzáférés ingyenes minden norvég IP-címről. A szabad felhasználású művek PDF-ben letölthetők. A teljes állományon belül kb. 50 ezer a jogvédett művek száma; ezek közzététele után az állam fizeti a jogdíjat (6 € cent/oldal). Ez a megoldás megfontolásra érdemes lehetne Magyarországon is.

Franciaország

Az ország a legnagyobb számban teszi elérhetővé a digitális tartalmat az Europeana számára. A Francia Nemzeti Könyvtár Gallica projektjének eredményei a következők: 60 ezer digitális képként rögzített dokumentum szöveggé alakítása (Gallica1); 400 ezer nyomtatott dokumentum - mintegy 45 millió oldal - digitalizálása és szöveges kereshetővé tétele 2010-re, illetve 3,5 millió oldal újság, folyóirat (Gallica2).

(A cikk leadása után az Európai Bizottság elérhetővé tette a 2010-es országjelentéseket is, melyek a http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/experts/mseg/reports2010/index_en.htm oldalon érhetők el. A Szerk.)

A magyarországi helyzet

2003-ban elkészült a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS)14 és ezen belül az információs társadalom kulturális ágazati stratégiája. Ezzel párhuzamosan megtörtént a magyar kulturális közvagyon feltérképezése is (2. táblázat).

2. táblázat
A könyvtárak digitalizálandó dokumentumai (egyedi hungarika becsült mennyisége)15,16

Milyen költségekről beszélünk, amikor a könyvtári digitalizálást említjük? 2003-ban az NDA kapcsán készült tanulmányban ezt írták: "Először az alapműveket kell digitalizálni. A teljes magyar könyvtermés a kezdetektől a mai napig 600-800 ezer cím. Az Alapkönyvtárban található legfontosabb 3000 tétel, azaz a könyvtermés 0,3-0,5%. Ez 8-10 milliárd karakternyi szöveg digitalizálását igényli, amelynek becsült költsége 2,1-2,6 milliárd Ft"17 Ma már sokkal hatékonyabb könyvdigitalizáló rendszerek vannak, amelyek révén a költségek jelentősen csökkentek, igaz, még mindig meghatározó tényező a pénz.

Hol tartunk most?

Statisztika adatgyűjtésünk alapján ma már tudunk megközelítő képet kapni a hazai könyvtári digitalizálásról. A 2008. évi adatokból látható (3. táblázat), hogy a könyvtárakban található elektronikus (digitális) dokumentumok száma közel 900 ezer darab, s ennek nagyobb részét (560 ezer db) a Neumann-Ház NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum) gyűjteménye adja.

Ha azt vizsgáljuk, hogy a könyvtár állományából hány dokumentum érhető el digitálisan, az egyéb szakkönyvtárak kategória adatai emelkednek ki, ami a Magyar Szabadalmi Hivatal Szabadalmi Tár és az Iparjogvédelmi Szakkönyvtár jelentős digitális állományának tudható be.

A következő, 4. táblázat az 5000 db fölötti digitális dokumentummal rendelkező könyvtárak listáját mutatja. Tanulságos, hogy a lista élén újra a Neumann-Ház NAVA gyűjteménye található.

Az Országos Könyvtári Digitalizálási Terv (2007-2013)18

2005-ben a NOKI (Neumann - OSZK Könyvtári Intézet) Plusz Bizottság a kulturális tárca felkérésére elkészítette digitalizálás stratégiai tervét a 2007-2013 időszakra vonatkozóan. Az elkészült dokumentum a korábbi tapasztalatokra, gyakorlatokra, illetve az európai uniós tervekre, stratégiákra egyaránt épített, s az alábbi célokat határozta meg:

  • Összehangolt országos könyvtári digitalizálási rendszer létrehozása.
  • Esélyegyenlőség a felhasználók számára.
  • Részvétel európai projektekben.
  • Folyamatos állami finanszírozás biztosítása.
  • A privát szféra bevonása.

3. táblázat
A magyarországi könyvtárakban található elektronikus dokumentumok száma 2008-ban

4. táblázat
5000 darabnál több elektronikus (digitális) dokumentummal rendelkező hazai könyvtárak

A stratégiai tervben a következő főbb feladatok teljesítését jelölték ki:

  • felmérésekre alapozott helyzetelemzés;
  • retrospektív adatrögzítés;
  • folyamatos digitalizálás;
  • az eleve digitális formában keletkezett objektumok kezelése;
  • hatékony szolgáltatási formák (metaszabványok, keresőeszközök, teljes szöveg, névtér, tezaurusz, szemantikus keresés, web 2.0);
  • hosszú távú megőrzés.

Az itt felsorolt feladatok továbbra is aktuálisak, el kell végeznünk őket a közeljövőben.

A digitalizálás forrásai

A digitalizálásra fordítható pénzügyi források egy része az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaiban áll rendelkezésre. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) ugyanakkor, sajnos, nem teszi lehetővé, hogy az eredeti elképzelésünkkel összhangban tömeges kulturális digitalizálást hajtsunk végre. Ennek az az oka, hogy az Európai Bizottság kifejezetten ellenezte, hogy ezen operatív program keretében kulturális célú fejlesztéseket valósítsunk meg. Digitalizálni csak olyan közgyűjteményi anyagot lehet, amely aztán oktatási tananyag, segédanyag készítéséhez szükséges. Hamarosan kiírják a pályázatot, amelyre - a fenti elv mentén - a közgyűjtemények is pályázhatnak digitális tananyagok, segédanyagok készítésére. A források jelentős részét azonban, várhatóan a tananyagkészítéssel foglalkozó intézmények, vállalkozások fogják elvinni, a digitalizálásra kevés marad.

A másik uniós forrás az Elektronikus Kormányzat Operatív Program (EKOP), amely annak a pályázatnak a finanszírozására szolgál, amely a mai projektnyitó konferencia témája is. (Értsd: a Digitalizált Törvényhozás Tudástár nevű projekt támogatása e forrásból történik. A Szerk.)

Szűken, de rendelkezünk minisztériumi fejezeti forrásokkal is, mint amilyen például a digitális képkönyvtár létrehozásához nyújtott pályázat volt. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) is ír ki digitalizálási pályázatokat, s más szervezetek is meghirdetnek időnként digitalizáláshoz kapcsolódókat. Vannak jó példák arra is, hogy üzleti vállalkozások felajánlanak könyvtárak és más közgyűjtemények számára ingyenes digitalizálást, amit mi nagy örömmel üdvözlünk.

Problémák

Milyen problémák nehezítik a hazai könyvtári digitalizálást?

Az összehangoltság hiányáról már beszéltem. Igazából nem látható, hogy ezen a téren változás történne. Remélem ugyanakkor, hogy a közgyűjteményi digitalizálás kapcsán az OSZK vezetésével, a nemzeti közgyűjtemények közreműködésével el fog készülni az a tanulmány, amelyet régóta várunk, és amely jó megoldásokat fog kínálni az együttműködésre, valamint a további problémák, kihívások megoldására is:

  • finanszírozás (a digitalizálás pénzügyi forrásai ne ad hoc jellegűen álljanak rendelkezésre, hanem hosszú távú elkötelezettség legyen a tömeges kulturális digitalizáláshoz szükséges források tartós rendelkezésre állásáról);
  • szabványok hiánya;
  • jogi kérdések (copyright, tulajdonjog, public domén, árva művek stb).

A közeljövő

Az Európai Bizottság Az Europeanaval kapcsolatos következő lépések (Europeana - next steps) című dokumentumával19 kapcsolatosan nyilvános konzultációt kezdeményezett 2009-ben20. Az európai digitalizálást taglaló kérdőívre bárki válaszolhatott - magánszemélyek, civil szervezetek, hivatalos testületek is. (A korábban említett Nemzeti Szakértői Csoport munkáját segítendő létrehoztunk egy, az Európai Tárcaközi Bizottság Kultúra Munkacsoportján belül működő Digitalizálási Alcsoportot, amely szintén összeállította és megküldte a kérdőívben feltett kérdésekre kialakított válaszát.)

A konzultáció eredményeként 2010 első félévében - a tagállamok minisztereinek egyetértése esetén - várhatóan megjelenik a "Tanácsi Következtetés az Europeanaról: következő lépések" című dokumentum. Az ebben megfogalmazott főbb célok a következők:

  • 2010 végére 10 millió digitalizált mű online hozzáférhetővé tétele az Europeanán keresztül;
  • a kulturális digitalizáláshoz szükséges kiegészítő források előteremtése, a magánszféra és a közszféra partnerségének (Private Public Partner-ship) előmozdítása;
  • az oktatási és a kutatási ágazattal folytatott együttműködés erősítése.

Ez utóbbiban Magyarország jól áll, mivel a kulturális digitalizálás alapvető irányát az oktatási célú felhasználás határozza meg.

DC-Net

Végezetül egy új projektről szeretnék beszámolni. Ez a DC-Net projekt21, amelyet nyolc tagország (Belgium, Észtország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Svédország és Szlovénia) valósít meg. Célja a kulturális örökségi intézmények és a nemzeti e-infrastruktúra-szolgáltatók közötti kapcsolatok fejlesztése a kulturális digitalizálás előmozdítása érdekében.

A projekt során végzett főbb feladatok:

  • Koordinációs tevékenység: az érintettek összehozása, találkozók, workshopok, tréningek, konferenciák.
  • Budapesten rendezendő konferencia 2011-ben - fő téma: digitális örökség tartós megőrzése.

Hazai viszonylatban ez azt jelenti, hogy az NIIF testreszabott szolgáltatásokkal kínálja meg a közgyűjteményeket, amelyek egyre nagyobb számban és mértékben támaszkodnak az NIIF szolgáltatásokra a digitalizálás, a tartalomszolgáltatás és a tartós digitális megőrzés terén.

Zárszó

A könyvtári digitalizálás Európa-szerte kiemelt figyelmet kap. Magyarországon is számos sikeres kezdeményezésről számolhatunk be, hiányzik azonban a rendszerszerű megközelítés, és többet kellene átvennünk a tagországok digitalizálási gyakorlatából is.

Beérkezett: 2010. IV. 20-án.

Rónai Iván főosztályvezető-helyettes, az OKM Könyvtári Osztályának vezetője.
E-mail: ivan.ronai@okm.gov.hu


Irodalom és jegyzetek

  1. Lund Principles: http://cordis.europa.eu/ist/digicult/ lund-principles.htm (vissza)
  2. http://www.minervaeurope.org (vissza)
  3. http://www.minervaeurope.org/whatis/minervaplus.htm, illetve http://www.mek.oszk.hu/minerva (vissza)
  4. http://www.minervaeurope.org/structure/nrg.htm, illetve http://www.mek.oszk.hu/minerva/html/nrg.htm (vissza)
  5. http://www.minervaeurope.org/publications.htm (vissza)
  6. Recommendation on the digitisation and online accessibility of cultural material and digital preservation. Elérhetősége:
    http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/cultural/actions_on/policy_actions/index_en.htm (vissza)
  7. Dynamic Action Plan for the EU co-ordination of digitisation of cultural and scientific content. Elérhetősége: http://www.minervaeurope.org/publications/dap.htm  (vissza)
  8. http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/experts/mseg/index_en.htm (vissza)
  9. A részletek megtekinthetők:
    http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:119:0045:0047:HU:PDF  (vissza)
  10. Forrás: Bizottsági munkaanyag az Europeanaról - következő lépések. {COM(2009) 440 final} (vissza)
  11. http://dev.europeana.eu/edlnet/edl_foundation/purpose.php (vissza)
  12. http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/experts/mseg/index_en.htm (vissza)
  13. Az adatok a korábbi, 2007-re vonatkozó jelentésekből valók. A 2010. február 28-ig beküldött jelentés adatai majd a kiértékelést követően válnak hozzáférhetővé. (vissza)
  14. http://www.khem.gov.hu/feladataink/hirkozles/strategia/mit_str.html  (vissza)
  15. Forrás: A magyar kulturális közvagyon feltérképezése. Őrzési helyek, típusok, mennyiségek, digitalizálhatóság, ütemezhetőség, költségigény. 2003. október - OSZK, Könyvtári Intézet - Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ
    http://www.khem.gov.hu/feladataink/hirkozles/strategia/mit_str.html  (vissza)
  16. Forrás: A magyar kulturális közvagyon feltérképezése. Őrzési helyek, típusok, mennyiségek, digitalizálhatóság, ütemezhetőség, költségigény. 2003. október - OSZK, Könyvtári Intézet - Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ. (vissza)
  17. Forrás: Részletek a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) koncepció és megvalósíthatósági tanulmányból, 2003. (vissza)
  18. Forrás: Országos Könyvtári Digitalizálási Terv (2007-2013) - NOKI Plusz Bizottság, 2005. szeptember 15. (vissza)
  19. http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/doc/communications/next_steps_2009/swd.pdf (vissza)
  20. A nyilvános konzultáció eredményei elérhetők a http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/doc/consultations/results_online_consult_dec_09.pdf címen. (vissza)
  21. http://www.dc-net.org (vissza)

Nyomtatható verzió