56. évfolyam (2009) 6. szám

Információs és kommunikációs technológiai infrastruktúra az elektronikus tudomány

Az Európai Bizottság március elején megjelent új közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontos stratégiai szerepet játszik az információs-kommunikációs technológiai (IKT) infrastruktúra az európai kutatás- és innovációs politika megalapozásában, s egyben arra biztatja a tagállamokat és a tudományos közösségeket, hogy az Európai Bizottsággal együttműködve erősítsék meg és hangolják össze erőfeszítéseiket a világszínvonalú IKT-infrastruktúra (másként: elektronikus infrastruktúra) kialakítása, ennek révén pedig a XXI. század tudományos felfedezéseinek előkészítése érdekében.

A fejlett számítási erőforrásokat, adattárakat és tudományos eszközöket hasznosító új kutatási módszerek (összefoglaló néven: az elektronikus tudomány, e-Science) a várakozások szerint forradalmasítani fogják a tudományos felfedezés folyamatát, hasonlóan ahhoz, ahogyan annak idején a "tudomány reneszánsza" a korszerű tudomány alapjait lefektette. Európa számára mind versenyelőnyének megtartása, mind a társadalom várakozásainak kielégítése szempontjából létfontosságú, hogy ezt a paradigmaváltást felismerje. Az elektronikus tudományra való gyors átállás elősegítése érdekében az Európai Bizottság és a tagállamok jelentős összegeket fektetnek az elektronikus infrastruktúra fejlesztésébe, ezen belül a GÉANT páneurópai kutatási hálózat10, valamint az elektronikus tudományt segítő számítóhálózatok, az adatkezelő infrastruktúra és a szuperszámítógépek létrehozásába.

A 2020. év és az azt követő évek tudományos áttöréseinek támogatása céljából kialakított európai stratégia három fő pillére:

  1. a vezető szerep kivívására való törekvés az elektronikus tudomány területén,
  2. a fenntartható elektronikus infrastruktúra kialakítása,
  3. ennek az infrastruktúrának a felhasználása az innováció segítésére.

Az első pillér azt jelenti, hogy Európának az elektronikus tudományban a kiválóság gyűjtőhelyévé kell válnia, ennek érdekében pedig a több tudományágat felölelő globális együttműködést egymást jól kiegészítő készségek és erőforrások kialakítására kell felhasználnia. Európának meg kell erősítenie kutatási kapacitását a nagy teljesítményű számítástechnika területén. A stratégia második összetevője a kutatás "folyamatosságának" fenntartását célozza, és az elektronikus infrastruktúra állandó kutatási platformok formájában való megszilárdítását foglalja magában. A hangsúlyt a minőségi szolgáltatások napi huszonnégy órában, a hét minden napján történő nyújtására és az elektronikus infrastruktúra hosszú távú fenntarthatóságára kell helyezni. Ez a nemzeti és az uniós szintű törekvések koordinációját és megfelelő irányítási modellek kialakítását igényli. A harmadik összetevő középpontjában az elektronikus infrastruktúra innovációs potenciálja áll: a felhalmozott ismeretek hasznosítása a tudományon túlmutató területeken (pl. az elektronikus egészségügyben, kormányzatban, tanulásban), illetőleg az elektronikus infrastruktúra költséghatékony platformként való felhasználása a nagyarányú technológiai kísérletezés keretében (a jövő internete, valóban párhuzamos szoftverek, Living Labs - "élő laboratóriumok" projekt stb.).

Az elektronikus infrastruktúra jelenleg öt, egymással több tekintetben is összefüggő részterületet foglal magában, amelyek együtt számos funkciót és szolgáltatást nyújtanak:

  1. A GÉANT a világ legnagyobb kutatási és oktatási célú, másodpercenként több gigabit adatátviteli sebességű kommunikációs hálózata, amely Európában már mintegy 4000 egyetemet és kutatóközpontot szolgál ki, és 34 nemzeti kutatási és oktatási hálózatot kapcsol össze egymással. Kapcsolódik a világ más hasonló célú hálózataihoz is, így velük együtt egyetlen nagy világméretű kutatási hálózatot alkot.
    • A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy a kutatási és oktatási hálózatok területén erősítsék meg a nemzeti és az európai szakpolitikai törekvések közötti koordinációt; támogatása és használata során a GÉANT-ra olyan kísérleti platformként tekintsenek, amely meghatározó szerepet fog játszani a jövő internetének kialakításában.
    • A bizottság a hetedik keretprogramon keresztül és nemzetközi együttműködés révén továbbra is szilárd támogatást fog nyújtani a GÉANT számára annak érdekében, hogy kapacitását és globális távlatait megerősítse.
  2. Az elektronikus tudományt segítő számítóhálózatok a legnagyobb számítástechnikai igényeket támasztó tudományágak (pl. nagyenergiás fizika, bioinformatika) szükségleteinek kielégítésére, a számítógépek és a bonyolult, gyakran egyedi tudományos eszközök használatának egymással való megosztása és együttes mozgósítása céljából jöttek létre. Az EU keretprogramjaiból nyújtott támogatásnak is köszönhetően Európa mára a legnagyobb olyan számítóhálózatot tudhatja magáénak, amely több tudományágat is kiszolgál.


    • A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy a megújult európai stratégia egyik alapvető pilléreként szilárdítsák meg és fejlesszék tovább a nemzeti számítóhálózat-kezdeményezése-ket.
    • A bizottság támogatni fogja az áttérést az elektronikus tudományt segítő európai számítóhálózatok új irányítási modelljeire, és tényleges alkalmazásukat a kutatás legszélesebb területein, biztosítva ezáltal a globális számítóhálózatok műszaki átjárhatóságát.
  3. A tudományos adatokra vonatkozó részterület az egyre gyorsabban növekvő és egyre nehezebben kézben tartható adattömeggel foglalkozik; ilyen irányú tevékenység nélkül a tudományos felfedezések folyamatának hatékonysága és eredményessége kerülhet veszélybe. Ennek megfelelően nagyon fontos olyan új eszközöket és módszereket kifejleszteni, amelyek képesek megoldani a soha nem látott mennyiségű adat hozzáférhetőségét, kezelését és megőrzését. A tudományos adatkezelő infrastruktúra területén európai finanszírozásban részesülő projektek egyetlen közös jövőképet vallanak magukénak: a tudományos tartalmat - megjelenési formájától függetlenül, legyen szó tudományos jelentésről, szakcikkről, mért vagy megfigyelt adatokról, multimédiás tartalomról vagy másról - az elektronikus infrastruktúrán keresztül egyszerűen elérhető módon, felhasználóbarát szolgáltatások révén, tudásmegosztó platformok formájában kell a kutatóközösség rendelkezésére bocsátani.
    • A tagállamok és a kutatóközösségek felkérést kapnak arra, hogy fokozzák a tudományos adatkezelő infrastruktúrára irányuló beruházásokat, és segítsék a bevált gyakorlati megoldások terjesztését.
    • A bizottság a hozzáférhetőségre és a megőrzésre vonatkozó politikai törekvések támogatása céljából meg fogja erősíteni a tudományos adatkezelő infrastruktúra területén a hetedik keretprogram keretében megvalósuló, katalizátorhatást ígérő beruházásokat.
  4. Az elektronikus infrastruktúrán belül a szuperszámítógépek komplex, nagy mennyiségű adat feldolgozását lehetővé tevő számítási és szimulációs kapacitást nyújtanak a korszerű tudomány számára.
    • A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy a bizottsággal együttműködve a PRACE11 és a kapcsolódó kutatás támogatása érdekében növeljék és koncentrálják finanszírozási forrásaikat.
    • A bizottság kezdeményezéseket fog tenni egy olyan nagyra törő európai menetrend meghatározására és támogatására, amely a szuperszámítógépek területén a komponensektől és a rendszerektől a szükséges szoftveres háttérig és szolgáltatásokig minden kapcsolódó kérdésre kiterjed.
  5. A globális virtuális kutatóközösségek, amelyek már a "kutatás 2.0"12 paradigmát vetítik előre, új távlatokat nyitnak a kutatóközösségek több tudományágat érintő, országhatárokon átívelő együttműködése számára. Változóban van a tudományos ismeretek előállításának és terjesztésének kultúrája, és ebből a változásból sarjadnak a globális virtuális kutatóközösségek.
    • A tagállamok és a kutatóközösségek felkérést kapnak arra, hogy az elektronikus infrastruktúra hasznosításának folytatásával karolják fel az elektronikus tudomány paradigmáját.
    • A bizottság az erősebb európai virtuális kutatóközösségek kialakításának segítése és a bevált gyakorlati megoldások, a szoftverek és az adatok egymással való megosztására való bátorítása érdekében meg fogja erősíteni a hetedik keretprogram alapján végzett integráló tevékenységét.

(Forrás és további információ: A bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Információs és kommunikációs technológiai infrastruktúra az elektronikus tudomány szolgálatában. COM(2009) 108 végleges. Brüsszel, 5.3.2009.)

Kovácsné Koreny Ágnes

Nyomtatható verzió