Tájékoztató szerzőinknek

Lapunk színvonalának emelése, a többletmunka elkerülése és a szerkesztés megkönnyítése érdekében az alábbiakban ismertetjük a kéziratok elkészítési szempontjait. Szerzőinknek törekedniük kell a világos, tömör, magyaros fogalmazásra. Ha valamely idegen szakszóra van megfelelő magyar kifejezés, ajánlatos azt használni. Minden cikket lektoráltatunk, érdemi javítások esetén a változtatásokat egyeztetjük a szerzővel. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a kézirat szövegében a nyelvhelyesség érdekében és a lap stílusához igazodva javításokat végezzen. Ezek nem érintik a mű tartalmi értékét, amelyért a szerző felelős.

A közlésre szánt cikkek terjedelmét nem korlátozzuk, de egy-egy tanulmány legalább 6 oldal terjedelmű legyen. Hosszabb (30 oldal feletti) cikket – a szerzővel való előzetes megbeszélés alapján – egymást követő lapszámainkban két vagy több részben jelentetünk meg.

A szövegszerkesztővel készült kéziratokat 1,5-es sortávolsággal, lehetőleg Rich Text formátumban (.rtf) mágneslemezen vagy elektronikus levél mellékleteként és 1 példányban kinyomtatva kérjük beküldeni.

A cikk címe lehetőleg rövid (maximum 60 betűhely) legyen, amely szükség esetén alcímmel kiegészíthető. A cím alatt következik az ún. felvezető, azaz néhány olyan mondat, amelynek az a célja, hogy felkeltse a figyelmet a téma iránt, kedvet csináljon az írás elolvasásához. A továbbiakban a közlemény szövegét gépeljék, bekezdésekkel és értelemszerűen alcímekkel tagolva. Az alcímeket aláhúzni, nagybetűvel írni vagy ritkítani nem kell. (A címhierarchiát – ha több alcím van – számozással lehet jelölni.) A szakcikk tipográfiájának kialakítása a szerkesztőség feladata.

A szerzők az általuk kiemelendőnek tartott szövegrészekre a kézirat megfelelő sorainak megjelölésével utalhatnak, amit a szerkesztőség figyelembe vesz. A rövidítések, betűszók feloldását első előfordulásukkor kell közölni. Pl. magyar rövidítés: Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK); idegen nyelvű: Tudományos és Műszaki Információs Intézet (Institut de l'Information Scientifique et Technique = INIST). A cirill betűs szövegek transzliterálásához az MSZ 3394-87 I. táblázatot kell alapul venni (Naučno-tehničeskaâ informaciâ).

Szerkesztőségünk örömmel veszi, ha szerzőink mondandójuk szemléltetésére ábrákat közölnek. Kérjük, hogy az ábrákat úgy készítsék el, hogy megjelentetésre alkalmasak legyenek, vagy a rajzok alapján egyértelmű utasítást lehessen adni a rajzolónak a vonalvastagságra, a fontosabb részek kiemelésére stb. vonatkozóan. Ha illusztrációt kívánnak közölni, akkor éles, tiszta képet kérünk; ha más folyóiratból származik a közlendő kép, akkor legjobb az eredeti folyóirat megfelelő részét csatolni. Ha az illusztráció elektronikusan elérhető, akkor .jpg formátumban várjuk, internetforrás esetén az URL feltüntetésével.

Az illusztrációk, ábrák, táblázatok a kézirat mellékletei. A kéziratban az ábrákra, táblázatokra a megfelelő szövegrészeknél hivatkozni kell. Az ábrákat folyamatosan, arab számokkal számozzák, ábraaláírással lássák el. A táblázatoknak is legyen címük, amelyet a táblázat fölé kell írni. Sorszámozzák be őket 1-től folyamatosan.

A kézirat fontos része az irodalomjegyzék (mindig Irodalom alcímen), azoknak a műveknek a felsorolása, amelyeket a szerző munkája során felhasznált. Könyv esetén szerepeljen a mű szerzője, címe, a kiadásjelzés (hányadik kiadás), a kiadás helye, a kiadó neve, a kiadás éve, az oldalszám és – ha van – az ISBN (pl. NAGY F.: Ezerszáz év üzenete. Budapest, Better Kiadó, 1996. 96 p. ISBN 963 85433 2 9); folyóiratcikk esetén a cikk szerzőjének neve, a cikk címe, a folyóirat címe, kötet- és füzetszáma, a megjelenés éve és az oldalszámozás (pl. PAPP I.: A könyvtári ellátás rendszere és a könyvtári törvény. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 44. köt. 9. sz. 1997. p. 323–327.).

Ha a szövegben hivatkoznak a forrásokra, ezeket az előfordulás sorrendjében közöljék, ha nem, a szerzők neve szerinti ábécérendben. A szövegben és az irodalomjegyzékben is szögletes zárójelbe tegyék a hivatkozási számokat.

Ha lábjegyzetben kívánnak valamit közölni, azt *-gal megjelölve a kéziratlap aljára írják. Ha a megjegyzések száma több 3-nál, a cikk végén, folyamatos sorszámozással kérjük a jegyzetet.

Az angol nyelvű tartalmi összefoglaló (rezümé) céljából kérjük, hogy mondandójuk lényegét 15 sorra korlátozva, rövid, világos mondatokba sűrítve mellékeljék (magyarul vagy angolul) a kézirathoz.

A cikk végén bemutatjuk a szerzőt (arcképpel, szakmai tevékenysége leglényegesebb adataival). Ehhez igazolványképre vagy pár évnél nem régebbi, fekete-fehér vagy színes, .jpg formátumú fájlra van szükségünk, illetve két-három mondatra, amely tartalmazza jelenlegi munkahelye, munkaköre és fő tevékenységi területe megnevezését, esetleg egyéb kiemelkedő szakmai szerepét, tisztségét.

Végezetül a kéziratot dátumozzák, és lássák el aláírásukkal. Tüntessék fel munkahelyük címét, és azt a telefonszámot, e-mail címet, amelyen elérhetők.

* * *

Tájékoztató a referátumkészítésről

Tisztelt Munkatársunk!

A referátumkészítőket a TMT legfontosabb munkatársai között tartjuk számon. Nemcsak idegen nyelvi tudásukat vesszük igénybe, hanem szaktudásukat, szakmai ítélőképességüket is annak eldöntésére, hogy a referálásra kijelölt cikk (egyéb dokumentum) valóban ismertetésre érdemes-e.

Ha valamely cikk (dokumentum) nem tartalmaz a hazai olvasó számára fontos és hasznosítható, de legalábbis érdekes ismeretanyagot, akkor kérjük, adja vissza a szerkesztőségnek feldolgozatlanul.

A TMT-ben megjelenő referátumnak az eredeti lényegét kell magában foglalnia, mintegy pótolva annak elolvasását. Értékének megfelelően válassza meg, milyen részletesen, mennyire tömörítve adja vissza forrásának mondanivalóját.

Öntől és minden referálótól összefüggő, kerekded és kiérlelt fogalmazású szöveget várunk. Úgy írja meg, mintha eredendően is Ön lenne a szerzője. Lehetőség szerint strukturálja, azaz bontsa fejezetekre a referátumot a jobb áttekinthetőség érdekében, nem feltétlenül követve az eredeti cikk felépítését.

A referátumnak önmagában, az eredetibe való belelapozás nélkül kell érthetőnek lennie akkor is, ha a tömörítés mértéke nagy. Éppen ezért kerülje az eredetire való szöveges hivatkozásokat, (vissza)utalásokat.

Részesítse kitüntetett figyelemben a szerző által készített összefoglalót (rezümét), mindazonáltal kritikusan viszonyuljon hozzá, mert referátumként önmagában nem elégséges, legtöbbször nem az általunk kitűzött célok jegyében íródott, és nem tartalmazza az eredetiből referálásra érdemes összes információt.

Fokozott figyelmet érdemelnek a forrásdokumentumnak az eredményeket és a következtetéseket tárgyaló fejezetei, és sok esetben maguk a fejezetcímek is.

A referátum írásakor hagyja el azt, ami magától értetődik, ami mellékes, amit maga a szerző sem tartott fontosnak. Ne írjon arról, amit nem végeztek el, nem vizsgáltak. Ne ismételjen még akkor sem, ha a szerző megteszi. Ha a cikk elején (bevezető) vagy a végén a szerző összefoglalja mondanivalóját, ezt hagyja el, hiszen a referátum maga is egy tömörítvény (összefoglalás). Ha a szerző a cikk elején arról ír, hogy miről fog szólni a cikke, hagyja el, hiszen ez is egyfajta ismétlés./p>

Ugyanakkor bármennyire is tömörít, és az ismétlések, párhuzamosságok elkerülésére törekszik, ne változtasson a kifejtés sorrendjén, őrizze meg az eredeti dokumentum gondolatmenetét!

Kérjük, hogy tartsa be a következő formai szabályokat:

  1. A cikk (dokumentum) eredeti címe csak akkor szerepeljen a referátum címeként, ha jól tükrözi a mondanivalót. Ha nem, Ön adjon neki megfelelő címet.
  2. Ha az eredeti cikk szerzőjének mondanivalójához megjegyzést, kiegészítést kíván fűzni, ezt lábjegyzetben szíveskedjék megtenni, de ezzel a lehetőséggel csak ritkán, indokolt esetben éljen. A lábjegyzet végére kerüljön jelzésként: - A ref.
  3. A másfél-két oldalnál terjedelmesebb referátumokat kívánatos fejezetekre bontani, a fejezetcímek - természetesen - az eredeti cikket tagoló fejezetcímek is lehetnek.
  4. Az eredetiből a referátumba átemelendő illusztrációkat - ábrákat - nem kell reprodukálni. Ehelyett arra kérjük, hogy az ábrák címét és szöveges értelmezéseit az eredetin számozza be, és magyar fordításukat külön oldalon adja meg sorszám szerint. (Az ábráknak és táblázatoknak akkor is címet kell adni, ha az eredetiben nem volt címük.) A referátum szövegében egyébként a következőképpen hivatkozzék az illusztrációkra: (1. ábra); (1. táblázat).
  5. Idegen nevek, fogalmak és rövidítések a referátumokban:
    * Az idegen intézmények nevét az első előforduláskor először magyarul közöljük, majd zárójelben az eredetit. Pl. Tudományos és Műszaki Kutatás Országos Központja (Centre National de Recherche Scientifique et Technique = CNRS). Néha megesik, hogy az eredeti név nem áll rendelkezésre. Ilyenkor megteszi az angol nyelvű intézmény feltüntetése.
    * Lényegében ugyanígy járunk el a rövidítésekkel is rendelkező intézmények esetén, nevezetesen: Amerikai Információtudományi Társaság (American Society for Information Science = ASIS). A referátum további szövegében aztán a rövidített nevet kell alkalmazni.
    * A folyóiratok címe mindig az eredeti nyelven szerepeljen.
    * Az eredeti cikk fogalomrövidítéseit nem szabad átvenni, helyette a fogalom magyar nyelvű körülírását használjuk (pl. ILL helyett könyvtárközi kölcsönzés).
    * Vannak esetek, amikor a magyar nyelven közölt fogalomhoz tanácsos az idegen nyelvi megfelelőt is odaírni. Pl. teljesség (recall).
    * Szükség esetén, pl. ha valamely szakkifejezés tekervényes, e kifejezés első előfordulásakor a referáló is alkothat a továbbiakban következetesen használt rövidítéseket: tudományos-műszaki-gazdasági információ (TMGI).
  6. Ha a referáló az eredeti cikk irodalomjegyzékét (vagy annak néhány tételét) közlésre javasolja, a referátum szövegének megfelelő helyén tegye szögletes zárójelbe a szóban forgó hivatkozási számot. Teljes közlésnél elég csak az eredeti hivatkozási számokat beírni. Ha nem teljes a közlés, a szövegben új hivatkozási számsort kell nyitni, majd a szöveg hivatkozási és az eredeti irodalomjegyzék sorszámai között kongruenciát kell a referátum végén megadni. Pl. 1 = 4, 2 = 7 stb. Ha az irodalomjegyzék és a TMT bibliográfiai leírási gyakorlata között különbség van, akkor a bibliográfiai leírásokat az eredeti példányon lehetőség szerint TMT-formára kell hozni.
    Ez könyv esetén: a mű szerzője (szerzői), címe, kiadásjelzése, a kiadás helye, a kiadó neve, a kiadás éve, oldalszám, ISBN-szám, pl. DALZIEL, M. M.: Changing ways: A practical tool for implementing change within organizations. - New York : AMACOM, 1988. - IX, 165 p. ISBN 0 8144 5924 2
    Folyóiratcikk esetén: szerző(k), a cikk címe, forrásfolyóirat, kötet- és füzetszám, a megjelenés éve, oldalszámozás, pl. ROBERTS, S.: Towards a pocket library. = IFLA Journal, 18. köt. 3. sz. 1992. p. 258-265.
    A referátum végén az eredeti cikk címleírását ferde zárójelekben a fentiek szerint kérjük feltüntetni. Ha monográfiaismertetésről van szó, a címleírást az ismertetés címe alatt kell hozni.
  7. A referáló nevét a forrásmegjelölés alatt kerek zárójelben tüntesse fel, majd aláírásával hitelesítse.
  8. A cirill betűs szövegek transzliterálása az MSZ 3394-87. szabvány I. táblázata szerint végzendő el.
  9. Kérjük, hogy a referátumot lehetőleg elektronikus formában rögzítse. A szövegszerkesztővel készült kéziratokat 1,5-es sortávolsággal, Rich Text formátumban (.rtf) mágneslemezen vagy elektronikus levél mellékleteként és 1 példányban kinyomtatva kérjük megküldeni. Ha erre nincs mód, akkor kérjük, hogy a gépelt szöveget úgy készítse el, hogy egy-egy oldalán 25 sornyi szöveg legyen, soronként 50-52 betűhellyel, és 2 példányban szíveskedjék megküldeni.

Előre köszönjük, hogy tájékoztatónk kívánalmait referátumaiban figyelembe vette, s ezáltal megkönnyítette a szerkesztőség munkáját.

A szerkesztőség